Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
225 Ilyen jelentős hatásköri kiterjesztés alapjaiban változtatná meg az országgyűlési biztosi intézmény jellegét és lényegét. Az országgyűlési biztos ugy anis a kiterjesztéssel a társadalom szinte valamennyi szervezete feletti általános ellenőrzési joggal lenne felruházva, tevékenysége ezáltal óhatatlanul közeledne a végrehajtó hatalom ellenőrző, intézkedő funkciójához. Egy nem kellően átgondolt hatáskörbőv ítés ennélfogva a hatalmi ágak alkotmányos egyensúlyát is negatívan érintené. Mindezekre figyelemmel a javaslat legalábbis szakmai aggályokat ébreszt, és a nemzetközi példák sem igazán támasztják alá ennek megalapozottságát. Tisztelt Országgyűlés! A nemzet i és etnikai kisebbségi jogok biztosának tevékenysége immár három parlamenti ciklust érint, az évek során összegyűjtött tapasztalatok fontos részét képezik a magyar jogállam közéletének. Elismerő véleményem megalapozottságát mutatja az a tény is, hogy tava ly a tisztelt Országgyűlés újraválasztotta, tisztségében megerősítette a biztos urat, amihez ezúton is újra őszintén gratulálok. Az elmúlt év folyamán körülbelül másfél évnyi megalapozott szakmai előkészítő munka eredményeként az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága benyújtotta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogállásáról szóló 1993. évi LXXVII. törvényt átfogóan módosítani kívánó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat előkészítésében a kormányzati igazgatás szakértői, a Nemzeti és E tnikai Kisebbségi Hivatal képviselői, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok egyaránt részt vettek. Ugyancsak a kisebbségeket érintő jogalkotási előrelépés, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kidolgozta a kisebbségi önkormányza tok választásának reformjára vonatkozó törvényjavaslatot is. A hivatkozott törvényjavaslatoknak szigorúan értelmezett szakértői szakasza lezártnak tekinthető, ezt követően, akár már a tisztelt Ház őszi ülésszakán széles körű politikai konszenzus mellett el fogadásra kerülhet majd mindkét fontos javaslat. Az említett törvényjavaslatok kidolgozása során az Igazságügyi Minisztérium minden lehetséges szinten igyekezett együttműködni az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsággal. A nemzeti és etnikai kise bbségeket érintő jogalkotás figyelemmel kísérésére az egyik legnyilvánvalóbban kínálkozó fórum a 2001ben létrehozott antidiszkriminációs tárcaközi bizottság. Mint ismeretes, az antidiszkriminációs tárcaközi bizottság az előző kormányzati ciklus végén végr ehajtott egy átfogó monitoringprogramot, amelynek fókuszában a kisebbségekre vonatkozó szabályozás, közelebbről a kisebbségeket védő antidiszkriminációs hatályos joganyag állt. Ez a monitoringprogram lezárult, a bizottság a munkája során sok hasznos, a jöv őre nézve nélkülözhetetlen tapasztalatot gyűjtött össze, amelyek egy része kifejezésre jut összegző jelentésében. A bizottság eddigi munkájának összegzéseként megállapítható, hogy az antidiszkriminációs joganyag korszerűsítése minden tekintetben vitathatat lan és halaszthatatlan feladat. Ezt nemcsak a hazai jogalkalmazói gyakorlatból, állampolgári megkeresésekből és panaszokból levonható visszajelzések alapozzák meg, hanem európai uniós jogharmonizációs szempontok is indokolják. A legfrissebb, a diszkriminác ió valamennyi formája ellen küzdő, jogalkotásra kiható közösségi jogforrás a 2000/43/EK irányelv, amely az egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról rendelkezik, fajra, illetve etnikai hovatartozásra tekintet nélkül. Az irányelv meghatározza a közvetlen, il letve közvetett diszkrimináció kategóriáit, és körülhatárolja a közösség hatáskörén belül azokat a területeket, ahol a diszkrimináció tilalmának érvényesülnie kell. Az irányelvvel szinte egy időben fogadta el a Tanács a 2000/78/EK irányelvet a munkaerőpiac on történő, valláson vagy politikai meggyőződésen alapuló, fogyatékos állapot, életkor vagy szexuális irányultság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen. Mindkét jogharmonizációs irányelv tartalmi előírásait vizsgálva alá kell húzni, hogy azok a római sze rződés értelmében az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelezőek, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják, vagyis az irányelvben megfogalmazott követelményeket a jogrendszer egészének kell kielégítenie . A konkrét javaslatok kidolgozása jelenleg is folyamatban van. További közös ismertetőjük az említett
