Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
224 A beszámolóból megállapítható, hogy a váltás a panaszok kivizsgálása terén problémákat, zökkenőket nem okozott, amiért egyaránt köszönet illeti a régi és az új országgyűlési biztosokat, valamint a hivatal munkatársait. Az új országgyűlési biztosok megválasztása mellett a beszámolási év fontos mozzanata volt az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosítása. Ennek az volt az alapvető célja, hogy az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel kellő pontossággal, de lényegében a korábbival azonos körben maradva határozza meg újra a biztosok által vizsgálható szervek körét. Nem átfogó reform volt tehát a módosítás célja, hanem a jo gbiztonság követelményével összhangban álló pontosítás. Az Országgyűlés, felismerve a jogintézmény fontosságát, nagy többséggel szavazta meg a törvényjavaslatot, bár természetesen jelentős vita alakult ki ezzel kapcsolatban. A módosítás fontosságát az is j ól jelzi, hogy arról a beszámoló több helyen is szól, igaz, némileg eltérően értékelve azt. A 33. oldalon található megállapítás szerint ugyan a módosítás hatásáról még nem lehet igazán számot adni, azonban a beszámoló szerint máris nyilvánvaló, hogy az or szággyűlési biztos hatásköre jelentősen szűkült, aminek következtében a két alapjogvédelmi intézmény, az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztosok közötti alkotmányos jogvédelem nélkül maradó sáv kiszélesedett. Ezzel szemben a 37. oldalon foglalt megál lapítás azt tartalmazza, hogy a törvénymódosítással az országgyűlési biztos által vizsgálható szervek köre részben szűkebb körű, részben tágabb annál a körnél, amelynek vizsgálatára korábban lehetőség volt. A beszámoló itt azt állapítja meg, hogy összesség ében a vizsgálható kör lényegileg nem változott. Az elsőként említett kritikai megállapításhoz kapcsolódóan a beszámoló azt rögzíti, hogy körvonalazódnak olyan ügyek, amelyekben társadalmi igény mutatkozik az országgyűlési biztos fellépésére, de erre hatás kör hiányában nincs lehetőség. Ilyennek tartja a politikai pártok, a sajtó, az egyházak, társadalmi szervezetek, az állami vagy önkormányzati tulajdonú szervezetek, valamint a közszolgáltatónak nem minősülő gazdálkodó szervezetek alkotmányos jogokat sértő vagy veszélyeztető magatartását. E megállapítás véleményem szerint kissé meglepő. Egyrészt ilyen irányú igényeiket az országgyűlési biztosok az említett törvénymódosítás során nem jelezték, pedig a törvényelőkészítés egész folyamatában részt vettek, több személyes konzultációra is sor került. De talán meglepő azért is, mert a beszámoló azt olyan szövegkörnyezetben rögzíti, mintha a módosítás elfogadása előtt az országgyűlési biztos vizsgálhatta volna e szervek tevékenységét, és a módosítás vonta volna ki a zokat a vizsgált szervek köréből. Ezzel kapcsolatban világosan le kell szögezni, hogy ilyen lehetőség a módosítás előtt sem volt, így tehát a módosítás ilyen irányú szűkítést nem is tartalmazhatott. Ezzel szemben azt kell megállapítanunk, hogy a hatáskör t erjedelme jelentősen nem változott, néhány helyen ugyan követte az Alkotmánybíróság határozatát, szűkült, azonban több új elemmel is bővült. Így például a módosítás után az országgyűlési biztosoknak lehetőségük van vizsgálni a bírósági végrehajtók vagy a k isebbségi önkormányzatok tevékenységét. Összességében azt kell tehát megállapítanunk, hogy a szabályozás következetesebbé vált, és a hatáskör ennek következtében kismértékben megváltozott. A beszámoló vitája nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy a hatáskör rel kapcsolatban megfogalmazott felvetés részletes szakmai értékelését elvégezzük, annyi azonban már most is megállapítható, hogy a javaslat az országgyűlési biztosi intézmény alapvető kérdéseire vonatkozik. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az or szággyűlési biztos funkciója elsődlegesen a végrehajtó hatalom ellenőrzése, ezt erősítette meg az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata is. Ehhez a funkcióhoz nem illeszkedik a beszámolóban felsorolt szervek országgyűlési biztos általi ellenőrzése, tekintv e, hogy e szervek nem kapcsolódnak a végrehajtó hatalomhoz, azok hatósági jogkört nem gyakorolnak. (13.40)
