Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese, a napirendi pont előadója:
213 egészségügyi jogokkal, valamint az emberi méltósággal összefüggő jogokkal kapcsolatban, hogy a visszás helyzet mibenlétével a hatóság is tisztában volt, de elégtelen erőforrásai a kifogásolt helyzet me gváltoztatására nem adtak módot. Ilyenkor az ombudsman ajánlásait nemcsak az elmarasztalás szándékával fogalmazta meg, hanem a megfelelő feltételek megteremtése érdekében is; mintegy közvetített a visszásságot ténylegesen okozó hatóság és a visszásság tény leges okainak megszüntetésére jogkörrel rendelkező döntéshozók között. Mindegyik ajánlásunkat jellemezte azonban a szakmai segítés és a meggyőzés szándéka, akár az érdemi döntéseket kísérő, kötetlen konzultációk formájában is. Minden bizonnyal a hatósági a ttitűd hiányával magyarázható, hogy több hatóság rendszeresen elemzi és értékeli ajánlásaink, javaslataink megvalósulásának menetét, és kéri utólagos segítségünket az általunk tett intézkedések megfelelőségének megállapításához. Személyes tapasztalataim al apján és a teljesség igénye nélkül e csoportban pozitív példaként a rendőrséget, a menekültügyi igazgatást, a büntetésvégrehajtást és a gyermekvédő intézményeket említeném. A vizsgálatainkkal kapcsolatban megdöbbenésüknek hangot adó, sértődötten vagdalkoz ó vagy másként illetlenül viselkedő hatóságok megemlítését ezúttal mellőzném. Az ilyen hatóságok száma ugyanis nem számottevő azokhoz képest, mint amelyek ajánlásainkat odafigyeléssel fogadják. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, illetve általá nos helyettesének vizsgálati jogkörébe tartozó állampolgári jogok természete és érvényesülési módja jelentős különbségeket mutat. A hatóságok gyakorlatában másként realizálható a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, mint a szabads ághoz és a személyi biztonsághoz való jog. Feltételekhez kötött ugyanis a jogok érvényesülése minden olyan esetben, amikor a hatóságok kötelessége nem a valamitől való tartózkodás, hanem éppen ellenkezőleg, a materiális garanciák tevőleges megteremtése. Az ombudsmanok felfogása szerint a feltételekhez kötött alkotmányos jogok érvényesülését elősegíti, ha feltételekhez nem kötött jogokkal szőjük át azokat. Ez vezetett ahhoz a joggyakorlathoz, hogy szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális, környezeti jog ok érvényesülési szintjét az alkotmányos visszásság megállapíthatósága érdekében olyan feltételekkel is mérjük, mint a tisztességes eljáráshoz való jog vagy az emberi méltósághoz való jog. Éppen ezek azok a körülmények, amelyek miatt az emberi jogok gyakor latában az egész több lesz, mint részeinek összessége. Az idei jelentésünkben - az eddigi hagyományoknak és gyakorlatnak megfelelően - egy statisztikai besorolás szerint áttekintettük a legfontosabb állampolgá ri jogokat, amelyekkel foglalkoztunk, és ezekhez a jogokhoz példatárat is mellékeltünk. Ez a szerkesztési mód eléggé megbízható és gyors eligazítást nyújt abban, hogy mi jellemezte az országgyűlési biztos és általános helyettese 2001. évi tevékenységét. A részleteket ezért nem szeretném hosszasan ismertetni, néhány dologra azonban mégis szóbeli kiegészítésként szeretném a figyelmet felhívni. Nagyon sok esetben az ombudsmannak csak akkor van lehetősége a nyilvánvaló alkotmányos visszásság jogi megalapozására és jogszabályba ütközésének kimutatására, ha olyan általános alkotmányos jogokat értelmez, amelyeknek a tartalma vitatható és nem egyértelműen tisztázott. Ebben a gyakorlatban nem áll egyedül, hiszen nagy mintaképünk, elődünk, az Alkotmánybíróság is így s zokott eljárni az úgynevezett nehéz esetekben. Igen elterjedt ezért az a gyakorlat az ombudsmanok eljárása során is, hogy a jogállam elvéből indul ki, az abban megfogalmazható, abból leszűrhető jogokhoz nyúl annak érdekében, hogy alkotmányos visszásság meg állapítható legyen. A jogállammal kapcsolatban elsősorban a jogbiztonság követelményeit szoktuk számon kérni a hatóságokon, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét. Mind a két jog olyan, amely a jogállam elvéből úgynevezett kiolvasztással keletkezett, az alkotmány szövege ezeket az alapvető jogokat nem tartalmazza, de nyilvánvalóan szükségképpen a jogállam elvébe beleértendők. A 2001. év során némi változás következett be. A korábbi gyakorlatnak megfelelően az eldöntött ügyek igen nagy szá mában hivatkozott az országgyűlési biztos, illetőleg általános helyettese a
