Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
198 média, a fi lm, a zene, a kortárs képzőművészet, antikvitás területére, ahol szinte nyomon követhetetlen, hogy milyen úton megszerzett pénzt mibe forgatnak. Ha ilyen helyekre beviszi a valahol jogtalanul megszerzett pénzt, utána teljesen legálisan jeleníti meg azokat az értéktárgyakat, úgynevezett immateriális javakat, ha ilyenre adta a pénzt, és soha többé be nem bizonyítható, hogy mi volt az eredeti pénz forrása. Ezért mondjuk mi, hogy alkalmatlan ez a beterjesztés arra, hogy az eredeti szándékát elérje. ELNÖK (dr. W ekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sokáig hezitáltam, hogy bekapcsolódjame ebbe a vitába, de most Font Sándor után azt kell mondanom, hogy szerin tem önöknek el kellene olvasni az előző törvényt, azokat a kifogásokat is, amelyeket Herényi Károly is elmondott, és a kettőt összeillesztve kellene valahol a dologban eligazodni. Egy kicsit Janusarcúnak érzem a dolgot, mert tessék végiggondolni! Ha egy i lyen törvényt hozunk, ez bizony korlátozásokat jelent. Az is igaz, hogy általában kit korlátoz legelőször? Azokat, akik jogkövető magatartást gyakorolnak. De azért azt feltételezni, hogy aki tanácsot ad, akár jogi tanácsot, akár adótanácsot, az valami olya n dolgot művel, azt hirdetni innen a parlamentből, hogy ez valamilyen tisztességtelen dolog... - nem! A ma meglévő törvényeink közötti problémák miatt, joghézagokon keresztül megy, tehát törvényes. Aki tanácsot ad, hitem szerint az érvényben, hatályban lév ő törvényekre hivatkozva ad tanácsot, legyen ez ügyvéd vagy adótanácsadó. Képviselőtársaim! A legnagyobb gond, hogy általában annak, akinek nem tisztes úton származó pénze van, sem a pénze nincs felülbélyegezve, sem a homloka, sem az iratai. Tehát ezt nem lehet. Hozhatom az önök által említett példát, az 1 millió forintos lottóvásárlást. Azért ez szokatlan, akármilyen viszonyok között nem mindennapos, hogy valaki egy lottózóban megjelenik, és 1 millió forintot készpénzzel akar kifizetni. Az anonim számlák. Igen, ott is azok sérültek, azok voltak legtöbben, körülbelül 1 millióan, akiknek soha nem fordult meg a fejében, hogy a számlája azért anonim, mert el akarja valaki elől hallgatni, hogy neki pénze van. Nem. Akkor, a hetvenesnyolcvanas években ez volt a t ermészetes. Emlékszem arra, hogy a hatvanas években diákként tettünk be száz forintot, és abban versenyeztünk, hogy ki tud különb neveket kitalálni. Tehát azt gondolom, hogy ez egy kicsit azért hangulatkeltés. Kell. Itt ki kell mondani, hogy akarjuk vagy n em akarjuk, akarunke küzdeni a pénzmosás ellen, és ezért mi, jogkövetők vállalunk magunkra nézve többletfeladatokat is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De ezzel érhetjük el azt, hogy elérjük azt, akit el akarunk. Köszönöm szép en. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Bántónak vélem Göndör István képviselőtársam utolsó gondolatában azt a mondatot, hogy akarjuk vagy nem akarjuk, és hogy ki kell mondani. Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Az elmúlt nyolc esztendőben minden alkalommal igenis kellő szakmai súllyal és háttérrel állt föl a Magyar Demokrata Fórum, és megtett mindent annak érdekében, hogy minél jobb törvények szülessenek. Nem tudom, miért kellene mindig bizonygatnunk azt, hogy igenis minden lehetőséggel küzdeni akarunk mindenfajta csalás, szélhámosság, gazemberség, pénzügyi banditizmus ellen. Ez az egyik. A másik: én csodálkozom azon, hogy a korm ányoldal csodálkozik az MDF szigorú szemléletén, amivel fogadta ezt a törvényjavaslatot. Éppen az elmúlt nyolc esztendő bizonyítja, hogy megvan az a kellő szakmai háttér, amelyik alapján most nagyon határozottan mondjuk, miért tartjuk bizonyos