Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
186 az ügyvédi irodák olyan tevékenységet látnak el - ingatlanközvetítés vagy forgalmazás, adótanácsadás stb. , amelyek nem az alaptevékenys égük körébe tartoznak - s ezt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag akkor, ha nem az alaptevékenységük körébe tartoznak , és amelyek már eddig is a pénzmosási törvény hatálya alá tartoztak, a továbbiakban nem lehetnek mentesek a törvény hatálya alól csak azért, mert történetesen ügyvédi irodák. (10.30) Ugyancsak minden olyan ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység a törvény hatálya alá fog tartozni, amely gazdasági természetű tevékenységet jelent, cégalapítás, üzletrészvásárlás, letétkezelés, egyéb adásvé teli szerződések létrehozatala és a többi. E törvényjavaslat azonban változatlanul nem érinti a minden demokratikus jogállamban alkotmányos alapelveknek tekintett védelemhez való jogot, tehát amikor az ügyvéd ügyfelét büntetőeljárásban képviseli, akkor az ügyvédi titoktartás kötelme nem változik. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen tekintetben nem érintheti e törvény az ide vonatkozó titoktartási jogot. Azt egyébként zárójelben szeretném megjegyezni, hogy némi ellentmondás mutatkozik e törvény re ndelkezései és az ügyvédi törvénynek a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései között. Tartok attól, hogy ennek a feloldása azzal az egyszerű megfogalmazással, hogy ebben a törvényben rögzítjük azt, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség n em vonatkozik az alábbi esetekre, és utána van egy felsorolás, nem elegendő ahhoz, hogy ezt a törvények közötti ellentmondást, az ellentétes rendelkezéseket feloldjuk. Nagy valószínűséggel gyanítható, hogy ez az ügy minden bizonnyal az Alkotmánybíróságon f og valahol megoldást kapni. Hazánk akkor fog a pénzmosás elleni szabályozás terén teljes mértékben megfelelni az európai uniós irányelveknek és más nemzetközi szervezeti előírásoknak, köztük ennek a bizonyos FHTF normáinak, ha a parlament a benyújtott szab ályozást elfogadja, és a jogi szakmákat is a pénzmosási törvény hatálya alá vonja bizonyos mértékig. A nyugateurópai vagy amerikai példákhoz képest a terrortörvény, ez a 2001. évi törvény nem telepített komoly garanciális bástyákat a szigorítások mellé. A z akkori mulasztást is korrigálja a mostani módosítás, amely beépíti ezeket a javaslatba. Ez annál is inkább nagy jelentőséggel bír, mivel a terrortörvény nyíltan fölvállaltan egy kerettörvény volt, azaz jelentős részben alacsonyabb szintű jogszabályok töl tik, töltötték volna ki a tartalmát. Ha nem így lenne, akkor is egyértelműen a jogalkotásról szóló törvényben, illetve a Házszabályban rögzített kötelezettség lett volna, hogy a rendelettervezeteket is nyújtsa be a kormány a törvényjavaslattal együtt. Ez t ermészetesen akkor nem történt meg. A törvény korábbi elfogadásával a Magyar Országgyűlés olyan biankó csekket írt alá a kormányzat részére, amely alapján rendkívül szigorú intézkedések meghozatalára adott feljogosítást, amelyekhez nagyon fontos garanciáli s érdekek fűződnek, fűződhetnek. Semmilyen indok, még a sürgősen pótolandó jogalkotási hiányok, a teljesítendő nemzetközi kötelezettségek sem indokolhatták azonban azt, hogy ezen garanciális érdekeket is korlátozó intézkedések meghozatalának részleteit ne szabályozza maga a törvény, ne állítson a mindenkori hatalom elé megfelelő korlátokat. A tavalyi módosítás idején uralkodó rendkívüli kapkodásra, a javaslat előkészítetlenségére is példa, hogy a büntető törvénykönyvhöz beterjesztett módosító szakasz megfog almazásra került. A terrorcselekmény fogalma, annak ellenére, hogy a tavalyi módosításnak sürgető indoka volt a múlt év szeptember 11ei történés, nem változott lényegesen, ugyanez a cselekmény a módosítás ellenére sem lett volna büntethető a magyar jog al apján. Ez komoly szakmai hiba volt. Ezt a jelentős hiányt, a terrorcselekmény fogalmának a nemzetközi követelményekhez történő tényleges igazítását a büntető törvénykönyvnek, a büntetőeljárási törvénynek a jelenlegi kormány által benyújtott módosítása irán yozza elő és rendezi megfelelő módon.
