Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2473 Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkárnak. Parancsoljon, öné a szó , államtitkár úr. BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Kellemes helyzetben vagyok, nem kell mást tennem, mint felhívni Lasztovicza úr figyelmét arra, hogy csak adja össze a saját maga által is idézett számokat. Én pontosan mo ndtam, hogy az előirányzathoz hozzá kell adni azt a kötelezettségvállalást, amelyet örököltünk önöktől, amelynek pontos összegét ön az előbb bemondta. Ha ezt hozzáadja a 19 milliárdhoz, akkor látja, hogy nem csökkennek a turisztikai előirányzatok. (Derülts ég a Fidesz soraiban.) Ez az egyik. A másik: az államháztartás hiányára az önök helyében nem hivatkoznék. (Moraj a Fidesz soraiból.) Az önök helyében nem hivatkoznék, tisztelt képviselőtársaim, tudniillik az előbb beszéltem az államháztartás módszertanáról . Az új módszertan, amely egyébként Európában honos, kimutat minden konkrét költekezést, amelyet az állam valamilyen formában eszközöl, akár tartalmazza ezt a számot a költségvetési törvény, akár annak megkerülésével egyéb módon próbálják ezt kifizetni. Ez történt most is. Az a több mint 500 milliárdos hiány, amellyel idén növekszik az államháztartás egyébként sem kicsi hiánya, az önök költekezésének a következménye. Ennek a több mint 500 milliárdnak a kisebbik részét teszik ki azok a rendezések, amelyek pé ldául a vasúthoz kapcsolódnak, és a mi kormányunk döntésén alapulnak, közel 500 milliárd forintot önök költöttek el, csak nem mutatták ki, az autópályaépítkezésekben és a kötelezettségvállalásokban. Miről beszél, kedves képviselőtársam? (Taps az MSZP sora iból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra következik Sümeghy Csaba, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Tisztelt kormánypárti képviselők, nagyon örülö k annak, hogy a rövid kis beszéd ilyen hatalmas érdeklődést és vitát váltott ki. Úgy látom, hogy az elevenükre sikerült tapintanom tisztességesen, ezért meg kell ismételnem, hogy valóban hatalmas felfogásbeli különbség van köztünk. Annak idején mi a teljes ítményen alapuló, a magyar vállalkozói és munkavállalói társadalmat képviselő, eredménycentrikus gazdaságpolitikát folytattunk, önök pedig a választási ígéretek bűvöletében élnek a mai napig is, annak megvalósítását és költekezését a Fideszkormányra próbá lják hárítani, és olyan képtelen dolgokat mondanak... - kiragadva, külön kiragadják a bérezést, az adót, külön kiragadja a költségvetési hiányt az államtitkár úr. Uraim, én nem tudom, ez a második megjegyzés, amit szeretnék tenni: ezt a Házat azért hívják a politika házának, hogy ha valaki feláll, szimpatikusat mond, és nem ért valamihez, vagy nincs tartalma, ezt el lehet adni, mert a televízió közvetíti? (Dr. Szabó Zoltán: Akkor miért csinálod?) Én úgy gondolom, hogy ez nem így van. Önök kiragadott témákat és valótlanságokat állítanak. A magyar gazdaság helyzetét összefüggésében, egységesen lehet értelmezni és nézni. Erről van szó, kérem! Az önök választási költekezése miatt kicsúszott az ország gazdasága a kezükből, elképzelésük a gazdaság felállítására, f elújítására nincs, plasztikusan ecsetelte, fogalmuk sincs, hogy mit csináljanak a vállalkozói és a versenyszférával, és ezeket megpróbálják visszautalni a későbbiekben. 2003ban mit fognak mondani? Ez az önök költségvetése, amelyről nincs kétségem, hogy ke resztül fog menni, és meg fogják szavazni. Hogy fognak akkor szembenézni azzal a közönséggel, amelynek önök most a televízión keresztül beszélnek? Akkor majd mondják el a mentségüket, mi felhívtuk a figyelmüket, hogy ne égessék fel maguk mögött a múltat, h asználják azokat a hasznos eredményeket, a Széchenyitervet és a többit, amely az önök munkáját is megkönnyítette volna, de az ország helyzetét
