Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HORVÁTH CSABA (MSZP):
980 valamilyen módon ne kerülnének be egyegy tevékenységbe, egyegy szolgáltatás értékesítésébe. Így lényegében itt közel duplájára nő az áfa, és bizonyos esetekben - például a parkoló- vagy úthasználati díj, autópályadíjak esetében - ezek az áfák még csak le sem vonhatók a vállalkozó befizetendő adójából, viszont költségként megjelennek. Tehát valamilyen módon a vállalkozóknak - ha a piacon akar nak maradni és a költségeiket szeretnék fedezni - ezeket az áremelkedéseket bizony az árakban érvényesíteniük kell, vagyis drágulni fognak ezek a szolgáltatások. Nem csoda, ha a pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy egyébként központilag az inflációnál nagy obb mértékű áremelést nem terveznek. Lehet, hogy központilag nem, de a beterjesztett adótörvények elfogadása esetén ez szinte teljesen biztos, hogy meg fog valósulni. Az illetéktörvény módosítása, úgy gondolom, szinte már a felháborító jelzőt is megéri, hi szen oly mértékben emelkednek az illetékek, amire, azt hiszem, az elmúlt időkben még nem volt példa. Egyik képviselőtársam a bizottsági vitában fölvetette, hogy sajnos nem tudjuk összefüggéseiben látni és tárgyalni az adótörvényt, hiszen a költségvetés még nincs beterjesztve, még koncepcionális szinten sem tudunk a költségvetési törvényről, ezért azután nem tudjuk, hol, milyen hatások várhatók igazából. Nos, úgy gondolom, senkinek ne legyen illúziója, hiszen a beterjesztendő költségvetési törvényben szinte teljesen biztos, hogy az államigazgatásra kevesebb pénz fog majd jutni, és a költségvetésből oda szánt összegeket a kormány az illetékek bevételének emelkedéséből kívánja majd finanszírozni. Még egy olyan kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell, ami, úgy g ondolom, nagyon komoly kihatással lesz az elkövetkezendő évekre, ez pedig a már említett nyugdíjpénztárak kérdése. Fölvetődik a kérdés, és sajnos a bizottsági vitában sem kaptunk a Pénzügyminisztérium képviselőitől semmiféle választ arra, hogy vajon mennyi be fog kerülni az, hogy az állami nyugdíjbefizetések lényegében szinte teljes egészében ezentúl a magánnyugdíjpénztárakba fognak majd vándorolni, hiszen eddig is több száz milliárd forintos kiegészítéseket kellett a központi költségvetésből a nyugdíjalapba befizetni. A kérdés az, hogy vajon az ilyen mértékű befizetésátcsoportosítás mekkora lyukat üt majd a költségvetésben, és senkinek se legyen illúziója, hogy ezt a nagy lyukat bizony a befizetett adóforintokkal kell majd betömni. Tehát az elmondottak alapj án úgy gondolom, egyértelművé válik az, hogy az előttünk fekvő törvénycsomag összességében nem, semmiképpen sem adócsökkentésről, sokkal inkább adó- és járulékterhek emelkedéséről és a költségvetési befizetések növeléséről szól, ezért mi ezt a törvényjavas latot nem tudjuk majd támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra jelentkezett Horváth Csa ba, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. HORVÁTH CSABA (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Csak egy rövid pontosítást szeretnék Márton képviselőtársam felszólalásához tenni. Már sokszor elhangzott, hogy a családi adókedvezmények nem nőttek. Nőttek, csak nem úgy, ahogy önök számítottak rá. Az előző szabályozási rendszerben az alacsony jövedelműek támogatása meglehetősen sok hézagot hagyott maga után. Azt gondoltuk, az adókedvez mények növelésével most elsősorban azokat kell támogatnunk, akik az eddigiek alapján nem vagy nagyon kis mértékben tudták igénybe venni az adókedvezményeket. Én azt gondolom, ha 3 millió adózó állampolgárt kedvezően érint ez a döntés - márpedig ebből a 3 m illió adózó állampolgárból mindenki 6 ezer forinttal többet tehet a pénztárcájába , ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Egyébként egy rövid összehasonlítás az önök adópolitikája és a mi adópolitikánk között: egy átlagkeresetnél az önök adópolitikáj ával 7 százalékkal, tehát 100 ezer forintnál 7 ezer forinttal