Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
979 Akkor most nézzük meg részletesen, hogy mely törvényekben milyen változások vannak, és melyek az ok a részletek, amelyek alátámasztják mindazt, amit most a bevezetőmben elmondtam önöknek. Ha megnézzük a személyi jövedelemadótörvény hatásait, összefoglalva és röviden csak annyit lehet róla elmondani, hogy nagyon szűk az a réteg, amely valóban komoly é s érzékelhető bevételnövekedéssel számolhat majd január elsején. Azt ígérték, hogy a minimálbér adómentes lesz. Kérem szépen, senki ne essen tévedésbe! Az, hogy jelenleg szeptember 1je után nem kell adót fizetni, nem azt jelenti, hogy ez mindenkire érvény es. Hiszen nem adómentes lett a minimálbér, mindössze arról van szó, hogy az adójóváírás mértéke lett megemelve. A gond ezzel csak az, hogy, mondjuk, jövő év február elején, amikor majd a januári béreket kezükbe veszik azok, akik minimálbéren vannak foglal koztatva, a decemberi fizetési laphoz képest semmi pluszt nem találhatnak, hiszen ugyanazt az összeget - mert a minimálbér összege is változatlan marad - fogják a borítékban tudni. Tehát részükre igazából semmiféle pozitív változás, jövedelememelkedés nem várható a beterjesztett adótörvények alapján. Nem lesz tehát több pénzük azoknak a családoknak, amelyek igazán rászorultak, és igazán szükségük lenne arra, hogy pluszjövedelmekből gazdálkodhassanak, különösen akkor, ha mindezek mellett még gyermekvállaláso n is törik a fejüket, vagy esetleg már meglévő gyermekeiket kívánják jobb körülmények között fölnevelni. Ami a nagy probléma, és ami szintén alátámasztja azt, hogy nem áll majd több pénz ezeknek a családoknak a rendelkezésére, az az, hogy az alacsonyabb jö vedelmi kategóriákban lévők nem, vagy csak részlegesen fogják tudni igénybe venni azokat a további adókedvezményeket, amelyek az elmúlt időszakban rendelkezésükre álltak. Úgy gondoljuk tehát, hogy a kormánynak az a módszere, amellyel az adósávok határössze geit emeli meg, nem megfelelő mód, nem megfelelő eljárás arra, hogy a családoknál valóban érzékelhető pluszjövedelmek keletkezzenek; különösen nem akkor, ha nem a Pénzügyminisztérium által a törvényjavaslat vitájához csatolt táblázatokat nézik, hanem a val ós értékeket. Hiszen az év végére, a KSH adatai alapján is, 1819 százalékos bruttó bérnövekedés várható, nem pedig 7,4 százalékos, amennyivel a PM számításai készültek. (17.20) Úgy gondoljuk tehát, hogy ez nem megfelelő, félrevezető, és lényegesen mások azok a jövedelmi határok és a jövedelmi határösszegek változása, mint amelyek a PM kimutatásában állnak. Ezt egyébként mi a bizottsági vitában a gazdasági bizottságban többször is fölvetettük. Hogy azért néhány pozitív dolgot is tudjak mondani vagy mondjak a törvényjavaslatról: mindenképpen meg kell említeni, hogy pozitívnak tekinthető a felnőttképzés adókedvezménye, de lássuk be, az egyébként meglévő törvénymódosításokhoz képest a felnőttképzés adókedvezménye elhanyagolható nagyságrendű. Összességében és ö sszefoglalva: az előttünk fekvő törvénycsomagról talán azt lehet elmondani, hogy azokon a területeken érzékelhető pozitív változás, amelyek igazából nem vagy alig kerülnek pénzbe, és ahol igazán komoly összegekről van szó, ott a kormány sokkal inkább elves z, semmint ad. Az áfatörvényt kicsit jobban szemügyre véve azt láthatjuk, hogy itt van csak igazán elvonó szerepe az államnak, hiszen az eddigi 12 százalékos áfakulcsból nagyon sok, a mindennapi élethez kapcsolódó nagyon fontos területen az adókulcsok 12r ől 25 százalékra emelkednek. A kérdés csak az, hogy vajon hogyan harmonizálnak ezek a lépések és intézkedések az európai uniós normákkal, ahol egyébként az Európai Unióban nincs 25 százalékos áfakulcs. Ezért is kérdés az, vajon miért kerül most a 12 százal ékos körből a 25 százalékosba átsorolva egy csomó szolgáltatás. Csak hogy néhányat említsek: az oktató CDk áfája, katalizátor a gépkocsikhoz, szállítás, raktározás, kutatásfejlesztés. És ami talán a legfontosabb és a legjobban sújtja majd az embereket, a z a szállítás és raktározás, hiszen manapság az életnek szinte már nincs olyan területe, ahol ezek a szolgáltatások
