Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
959 szorgalmazott európai uniós csatlakozást, illetve az ennek feltételeként szabott maastrichti kritériumok teljesülését. A 7 százalék körül várható költségvetési hiány torzulásokat fog okozni a következő esztendei költségvetés szerkezetében és a bevételi oldal, az adók és illetékek rendszerében is, és valószínű, hogy ezek következtében az infláció és más mutatók is a vártnál kedvezőtlene bbül alakulnak majd. Az MDF a kormányt a magyar társadalom és a nemzetgazdaság érdekében nem kívánja teljesíthetetlen ígéretei megvalósítására sarkallni, reméljük, hogy ez a főként önkormányzati választásoknak szóló, átgondolatlan költekezés a következő es ztendőkben egy felelősebb kormányzati gazdaságpolitikává módosul. A kormány által ígért adóreform elmaradt, holott szükséges lenne a túlzott adóterhelést jelentő, sok szempontból korszerűtlen, adóeljárási szempontból bonyolult, és ebből eredően mind az adó alanyok, mind az adóhatóság vonatkozásában költséges rendszer átalakítása. A benyújtott törvénytervezet az ígéretekkel szemben az adóterhelést érdemben nem csökkenti, a személyi jövedelemadó esetében legfeljebb megtartja a jövedelmek értékét. Az általános forgalmiadóterhelést az átsorolások, a tárgyi adómentességek megszüntetése növelni fogják. Meg kellett volna kezdeni a 25 százalékos áfakulcs csökkentését, mert ez nemcsak komoly árfelhajtó tényező, hanem az Európai Unió viszonylatában is kiugróan magas, rontja az idegenforgalmi versenyképességet. A kutatásfejlesztési tevékenységek, a tudományos rendezvények lebonyolításának 25 százalékra emelt áfája a versenyképesség alapeleme, az innováció ellen hat. Időszerű lenne a kormá nynak - az olaj világpiaci árának jelentős emelkedése következtében - visszatérnie a kőolajtermékek adótartalmának visszafogásához. Úgy tűnik, hogy a Hornkormány gyakorlatának megfelelően megkezdődik a minimálbér leszakadása, holott ennek emelése nemcsak a szerény jövedelmű rétegek megélhetése szempontjából fontos. Ez az emelés megfelelő nyomást gyakorolhat a bérek európai szintre történő emelése felé. A társadalombiztosítási járulékok ugyanakkor nőnek, és a szakszervezeteknek tett gesztusok következtében a hazai termelékenység a korábbiaktól eltérően csak igen szerény emelkedést mutat, ami lehetetlenné teszi a bérek európai felzárkóztatását, hiszen ez lenne a bérfejlesztés igazi és valós alapja. Hiányoljuk a módosító javaslatok közül, illetve a beterjeszte tt anyagból a kis- és középvállalkozások támogatását. Szót kell itt ejteni a Széchenyitervről, és szót kell ejteni a nemzeti fejlesztési terv kettősségéről. Annak idején, a kormány alakulását követően, amikor nagyon sokan, akik kedvezményezettjei voltak v agy pedig akik értették a Széchenyiprogram lényegét, számon kérték a jelenlegi kormányon a program leállítását, azt a választ kapták a kormánytól, hogy készül a nemzeti fejlesztési terv, és majd azokat a hiátusokat, amelyeket a Széchenyiprogram leállítás a idéz, az új nemzeti fejlesztési terv pótolni fogja. Ezzel szemben a megismert anyag, a nemzeti fejlesztési terv, amit már megkaptunk a képviselői csomagban, és néhány bizottságban már tárgyaltunk is, más célokat tűz ki maga elé. Ezek természetesen üdvözl endő célok, de tulajdonképpen azt célozzák, hogy 2004re, az európai uniós csatlakozás várható időpontjára néhány európai uniós alaphoz, a strukturális és kohéziós alapokhoz hozzá tudjunk férni. Viszont a magyar gazdaságnak számos olyan része, számos olyan eleme van, amely ezekhez a forrásokhoz soha nem fog hozzáférni, hiszen nincsenek olyan fejezetcímek, amelyek kapcsán onnan forrásokhoz juthatnánk, elég itt csak az idegenforgalomra utalnom. Az idegenforgalom egyébként ebben a meglehetősen vastag anyagban csupán fél oldalt érdemelt, és ennek az az oka, hogy sajnos ezekhez az alapokhoz idegenforgalmi célú beruházásokra nem lehet majd pénzeket lehívni.
