Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
842 Tehát még ha el is fogadná az Országgyűlés, akkor is már a jövő évi költségvetésre vonatkozna. A mi frakciónk tisztelettel azt fogja javasolni a kormánynak, hogy a törvény e részének elutasítása ellenére azt a két javaslatot terjessze majd a költségvetés során a tisztelt Ház elé, amelyet az OIT, illetve a legfőbb ügyész készített elő, változtatás nélkül. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Hankó Faragó Miklós államtitkár úr jelezte, hogy reagálni kíván a vitában elhangzottakra. Megadom a szót. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szavazás e lőtt álló törvényjavaslat kormány által benyújtott szövege a bírósági törvények és a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvény módosítását tűzte ki célul, részben egyrészt a táblatörvény alkalmazásához szükséges technikai pontosítások, részben egy sok kal jelentősebb kérdés, az igazságszolgáltatási szervek önálló költségvetésének megteremtése érdekében. Ez utóbbi cél sajnos nem minden elemében valósul meg. A javaslatnak azok a részei, amelyek szerint az egy helyett három ítélőtábla felállítása indokolt, mind a bizottsági, mind a plenáris viták során valamennyi parlamenti párt részéről teljes támogatásban részesültek, ugyanakkor a bírósági és az ügyészségi költségvetés tervezésének és benyújtásának átalakítását, a mindenkori kormányzattal való költségveté si függetlenségük megteremtését célzó javaslatok elfogadása az ellenzék részéről ellenállásba ütközött. Az idén nyáron elfogadott táblatörvény alapján a bírósági szervezetek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács irányításával megkezdték felkészülésüket a z ítélőtáblák felállítására. A közeljövőben fog sor kerülni a táblabíróságok vezetőinek kinevezésére, majd ezt követően a bírák áthelyezésére. Az érdemi munka megkezdéséhez fel kell állniuk a szakmai kollégiumoknak, az ítélőtáblákra kerülő ügyek megfelelő elosztásához pedig rendelkezni kell a bíróságok illetékességéről. Mindezek a hamarosan döntésre váró kérdések ugyanakkor azt indokolják, hogy minél előbb és feltétlenül szükséges a táblatörvény és a többi ítélőtábla által teremtett új helyzethez jelenleg m ég nem igazodó bírósági törvények összhangjának a megteremtése. A javaslat másik részével kapcsolatban Avarkeszi képviselő úr már részben elvette a kenyeremet. Mondanivalóm lényege nagyjából ugyanaz, és ha szabad, itt szeretnék néhány mondat erejéig mégis visszatérni erre, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a tekintetben a kormány álláspontja is rögzítésre kerüljön a zárszó kapcsán. Azt pontosan tudjuk mindannyian, hogy a költségvetés elfogadása alapvetően az Országgyűlés hatásköre. Ez így van minden jogállamban. Az Országgyűlés szuverenitásához ez olyan mértékben hozzátartozik, hogy a népszavazásról szóló törvény kimondottan nevesíti azt, hogy a költségvetés megváltoztatására irányuló népszavazást nem is lehet kiírni, tehát még ilyen korlátja sem lehe t az Országgyűlés ilyen jellegű szuverenitásának. Úgy gondolom, hogy egy szervezet függetlenségének egyik alapvető kérdése a pénzügyi, anyagi függetlenség. Sajnos, az elmúlt évek kapcsán tapasztalnunk kellett azt, hogy bizony a költségvetés kormány általi előterjesztése, a törvényjavaslatnak ilyen módon történő beterjesztése az Országgyűléshez, nevezetesen, hogy a bírói testületre, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra vonatkozóan nem az Alkotmánybírósághoz hasonló mechanizmus működik, bizony alkalmas a rra, alkalmas lehet arra, hogy a mindenkori kormányzat nyomást gyakorolhasson a bírói szervezetre. Ezt a nyomásgyakorlást meg kell akadályozni, és nem szabad, hogy egy ilyen lehetőség objektíve is fennállhasson, hiszen ez nem kívánt következményekhez vezet het. Úgy gondolom, ha a hatalmi ágak elválasztásának elvét következetesen érvényesítjük, akkor a költségvetésben most egyedüli kivételnek tekinthető Országos Igazságszolgáltatási Tanács - amely
