Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
834 Megállapítom, hogy a jelen lévő képviselők több sége elfogadta a javaslatot. Megnyitom a részletes vitát az ajánlásban szereplő módosító javaslatokról. Tájékoztatom önöket, hogy a részletes vitában a képviselői felszólalási időkeret az elfogadott napirendi ajánlás szerint öt perc. Felhívom a figyelmüket , hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Elsőként megadom a szót Vitányi Istvánnak, aki írásban jelezte... (Dr. Vitányi István: Nem kívánok szólni.) - nem kíván felszólalni. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Lezsák Sándor jelentkezik.) Lezsák Sándor úr jelentkezett. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csampa Zsolt és Pettkó András ké pviselőtársaim indítványát szeretném támogatni egy rövid gondolattal, ugyanis a magyar történelmi hagyományban elég gyakran előfordult, hogy a férj felvette felesége nevét. Az Egri csillagokból ismert Ceceycsalád férfiágon korábban a Szakoly nevet viselte , de az utódok az anyai Cecey nevet használták. Vagy például a reformátor főúri Mágocsycsalád eredetileg Nagyváthy nevet viselt, de az utolsó Mágocsy lányt fiúsították, így az utódok az ő nevét viselték. Az országnak több tudóst és gondolkodót adó fajszi Ányoscsalád hatszáz esztendő alatt kétszer is kihalt volna, ha a XIV. és a XVI. században le nem mondott volna a családnevéről egyegy férj. Nem ismeretlen tehát az a szokás Magyarországon, hogy a férj vagy a gyermekek felveszik a feleség vagy az édesanya nevét. Ez tehát egy más családba történő felvétel. Hagyományosan ki kellett érdemelni, azaz érdemtelenné válás esetén értelemszerűen el lehetett tiltani a férjet felesége nevének használatától. Több ilyen pert ismer a hazai jogtörténelem. Jelen esetben te hát Csampa Zsolt és Pettkó András képviselőtársam hasonló célú indítványának támogatására hívom fel a képviselőtársaink figyelmét. Az indítvány értelmében a bíróság a volt feleség kérelmére eltilthatja a volt férjet a feleség családnevének a viselésétől, h a a férjet szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték. Kérem az államtitkár urat és a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Ország gyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Hankó Faragó államtitkár úr reagálni kíván az elhangzottakra. Megadom a szót. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tiszte lt Országgyűlés! A múltkori alkalommal a törvényjavaslattal összefüggő expozémat azzal kezdtem, hogy a családjogi törvénynek kis terjedelmű, ugyanakkor fontos módosításáról van szó. Az általános, illetve most a részletes vita során örömmel tapasztaltam, ho gy a képviselőtársaim hasonlóan vélekedtek a törvényjavaslat tartalmáról. Többen hangsúlyozták, hogy nem egyszerű adminisztratív jellegű változtatás történik azzal, hogy a jövőben a férjek számára is megnyílik a névváltoztatás lehetősége a házasságkötéssel , hanem ez a felek egyenjogúságának kiteljesedése, egy korszerű családjogi szabályozás irányába mutató lépés. Hadd tegyek itt egy olyan szubjektív megjegyzést a saját nevemmel kapcsolatban, hogy az én nevem éppen így alakult ki még valamikor a XIX. századb an, ha helytállóak az ismereteim. Tehát azt hiszem, hogy tudok empátiával viszonyulni ehhez a törvényjavaslathoz. A módosításra az Alkotmánybíróság döntése következtében kerül sor, azonban az alkotmányellenes helyzet kiküszöbölése módozatainak kimunkálásár a, megoldására a törvényalkotó szabad kezet kapott. Ennek következtében a módosítás nem korlátozódik az alkotmánybírósági döntésnek való megfelelés minimumának teljesítésére, tehát arra, hogy a jövőben a házasságkötéssel a férj a felesége családi nevéhez h ozzá kapcsolhassa a saját utónevét. Ezzel a megoldással ugyanis -
