Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
833 szavatossági jogok érvényesítési lehetősége, vagyis egy szigorúbb feltételt határoz meg éppen a kérdéses dolgok sajátossága miatt. Az irányelv foglalkozik a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokkal is, amelyek természetesen a mi kötelmi jogunkban megfel elő módon szabályozva vannak, azonban a hierarchia más, mint ahogy az irányelvek meghatározzák. Ez a módosítás most az irányelveket, tehát ismétlem, ugyanazokat a jogokat, amelyek a polgári törvénykönyv kötelmi jogában jelenleg is szerepelnek, határozza me g, csak más sorrendben, mint ahogy ez nálunk a polgári törvénykönyvből kiolvasható. Fontos szólni arról is, hogy a fogyasztó a hatásos és gyors védelme érdekében kikhez fordulhat. Fontos, hogy ne csak a bírósághoz fordulhasson, hanem valamilyen más szervez ethez. Erre a mi fogyasztói törvényünkben is lehetőség van. Itt azonban az a változás, és szerintem nagyon előnyös változás, miszerint előírja az ajánlás, hogy abban az esetben, amikor ez a bizottság egy személyben jár el, vagyis a vitatkozó felek a fogyas ztóvédelem érdekében a bizottsági tagok közül egy személyt választanak arra, hogy ügyüket elintézze, akkor ennek az egy személynek kötelező a jogi végzettség. A jelenlegi fogyasztóvédelmi törvényünk is előírja a felsőfokú végzettséget azok számára, akik ez ekben az egyeztető bizottságokban dolgoznak, ám nem határozza meg a jogi végzettséget. Én ezt nagyon fontosnak és lényegesnek tartom, már csak azért is, mert erre is van egy sajnálatos magyar példánk. Emlékszünk talán arra, vagy az idősebbek emlékeznek még rá, hogy a polgári perrendtartás, ami 1952ben született, akkor a bírónak nem írta elő a jogi végzettséget, és ez a hatvanas évek végéig, talán 1969ig így volt. Tehát itt is ilyen változás elé nézünk, hogy egy nagyon fontos döntéshozónál igenis a jogi vé gzettség megköveteltetik. Összefoglalva: kifejezetten jogharmonizációs célú szabályozásról van szó, azt is mondhatnám, hogy ilyen esetben majdnemhogy mit is vitatkozunk rajta, mert hisz ha ezt nem fogadnánk el, akkor nem tudnánk az európai kereskedelemben maradéktalanul részt venni. Tehát az általános vitára feltétlenül alkalmasnak tekintjük, azzal a megkötéssel, hogy úgy kell felfogni ezt a jogszabálymódosítást, mint egy jogközelítést az európai hasonló jogokhoz, és majd ha túl vagyunk a csatlakozáson, ak kor lehetőség van ezeknek a jogszabályoknak az egész, teljes átformálására, akár különkülön jogszabályokban is. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ és az MDF képviselőcsoportja írásb an nem jelezte, hogy kíváne vezérszónokot állítani. Kérdezem, hogy kívánnake. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül sor. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Soron következik a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/886. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/886/8. számon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás terjedelmére, illetőleg a módosító javaslatok számá ra figyelemmel kezdeményezem, hogy a részletes vita egy szakaszból álljon. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, hogy aki támogatja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
