Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
746 Jelenleg azonban egy megszilárdult alkotmányo s berendezkedés működik Magyarországon, s mindaz, amit Demeter Ervin képviselőtársam fejtegetett, ennek az alkotmányos rendnek a gyökeres átalakítását jelentené. Mécs Imre képviselő úr már hivatkozott arra, hogy a választók jogát korlátozná mindaz, amit De meter Ervin úr, illetőleg a Fidesz módosító indítványként ehhez a két törvényjavaslathoz be kíván nyújtani, illetőleg amit egy korábbi törvényjavaslatban már felvetettek. A korábbi felszólalásomban arra utaltam, hogy a passzív választójogot, a választhatós ágot nem lehet korlátozni. Milyen következményei lennének annak, amit Demeter úr mond? Az lenne az alapvető következménye, hogy a kialakult demokratikus alkotmányos rend egy újabb rendszerváltáson menne keresztül, igaz, ez nem társadalmi rendszerváltás, cs ak politikai rendszerváltás lenne, a korábban kijelölt keretek helyébe valami más lépne, és ez a más már szemben állna az általában vett demokratikus népszuverenitás elvén alapuló jogállami berendezkedéssel. Abban az esetben természetesen, ha egy politikai erő eléri az alkotmányozó többséget, akkor ilyen változtatást végre tud hajtani. Abban az esetben, ha Demeter úr és pártja, valamint szövetségesei egy következő választáson abszolút kétharmados többséghez jutnak, és ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy g yökeresen új alkotmányt alkossanak, mert mint jeleztem, nem elegendő néhány paragrafus megváltoztatása, akkor természetesen letérhetnek a mostani alkotmányos berendezkedés talajáról, s meghatározhatnak egy olyan alaptörvényt, amely egészen más elveket köve t, például megpróbálja a jogfolytonosság elvét érvényesíteni, a ma hatályos, alkotmányos berendezkedéssel szemben. Amikor ennek a veszélyére mi felhívjuk a figyelmet, akkor jobboldali politikustársaink azzal vádolnak minket, hogy mi a demokratikus rendszer lerombolásának vádját fogalmazzuk meg a másik oldallal szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mi fogalmazzuk meg ezeket, hanem ezek a megnyilvánulások, amelyeket hallottunk az előbb is, meg hallhattunk korábban is, azok a megnyilvánulások, amelyek a poli tikai életből adminisztratív eszközökkel kívánnak meghatározott személyeket, netán csoportokat, irányzatokat kirekeszteni. Ha egy párt, pártszövetség vagy koalíciós politikai erő arra készül, hogy ilyen nagy horderejű változtatást vigyen véghez, mint amire Demeter úr is utalt, akkor ezt a programjában meg kell hirdetnie, egy választásnál erre kell felkészülnie. Abban az esetben, ha nem ezt teszi, még ha meg is van a kétharmados alkotmányozó többsége, akkor sem igazán jogállami az a lépése, hogy ilyen alkotm ánymódosítást javasol, netán új alkotmányt akar alkotni, mert nem erre kapott a választóktól felhatalmazást. Nem tudunk átlépni ezeken a kereteken, de nem is akarunk. Nézzen szét, Demeter úr és más fideszes képviselők is, a térségben, állapítsák meg, hogy mi a helyzet az egyes államokban! Világosan látni fogják, hogy valamennyi térségbeli országban a rendszerváltásnak ez a fajtája ment végbe, még ott is, ahol fegyveres vagy más megmozdulásra került sor, mint például Romániában. Hiába érvelnek azzal, hogy Né metországban a helyzet gyökeresen eltérő; ott volt korábban egy német állam, amely magába olvasztotta a másik német államot, kiterjesztette arra a jogrendjét. De még ebben a német államban sem mondták ki azt, hogy aki az előző rendszerben politikai funkció t töltött be, az ki van zárva a közszereplésből. Hans Modrow, az NDK utolsó előtti miniszterelnöke 198990 között, jelenleg az Európai Parlament baloldali és északi zöld frakciójának tagja, és mint közismert, ezt a parlamentet még nemzeti keretek között vá lasztják, noha európai parlament. Senkinek nem jut eszébe, hogy az ő választhatóságát korlátozzák, vagy megfosszák őt a választhatóságtól azért, mert az NDK utolsó előtti miniszterelnöke volt, amúgy az összeomlás szélén, 1989 decembere és 1990 márciusa köz ött. De ha a cseh példát hozzuk elő, akkor sem feledkezhetünk meg arról, hogy országgyűlési képviselőnek ott is meg lehetett választani olyan személyt, aki korábban a CSKP tagja vagy funkcionáriusa volt. Más közszereplői tevékenységekből kizárták, de onnan is csak öt évre. Az a
