Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
738 hatóságoknak; szabályozta továbbá a törvény az áldozatoktól elvett személyes iratok sorsát, és elrendelte az irategyesítést - ez egy nagyon fontos lépés , a saját tu lajdonú vagy jogszabály alapján birtokolt iratok kivételével minden természetes és jogi személy köteles átadni az állambiztonsági iratokat - egy hatályos törvényről beszélek - a Történeti Hivatalnak. A szaklevéltárrá változás - mert ezzel a törvénnyel szak levéltárrá alakult át a Történeti Hivatal - egyik következménye az, hogy az állambiztonsági iratok is a hivatalhoz kerülnek, azok, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok számára a törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a hivatal létrehozásak or, azaz 1996ban esetleg még szükségesek voltak. Nos, ez a jelenlegi szabályozás megoldja mind az áldozatok megismerési jogát, információs önrendelkezési jogát, mind a kutatásnak megfelelő jogszabályi hátteret biztosítja. Úgy értékelem, hogy ezt erősíti m eg az Országgyűlés határozata is, a 16/2000es, tudniillik a Történeti Hivatal beszámol az Országgyűlésnek. Amikor 2000ben az Országgyűlés meghallgatta a Történeti Hivatal 1997. és ’98. évi tevékenységéről szóló beszámolót, azt a határozatot hozta, hogy - idézem : “Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Történeti Hivatal a törvényekben meghatározott feladatainak eleget tesz, elősegítve ezzel közéletünk tisztaságának megőrzését, továbbá történeti közelmúltunk megismerésének lehetővé tételét.” Tisztelt Képvis előtársaim! Tisztelt Ház! Ezek után meg kell hogy mondjam, hogy érthetetlennek, elfogadhatatlannak, értelmetlennek és indokolatlannak tartom a T/541. számú javaslatot. Amiben egyetértünk a kormányoldalon felszólalókkal szemben, hogy mi váltotta ki a nagy t örvényalkotási lázat, az nem más, mint hogy kiderült, hogy Medgyessy Péter az egykori politikai rendőrség tisztje volt. Tessék mondani, ezért kell új levéltárat létrehozni, mert Medgyessy Péter a politikai rendőrség tagja volt? Önök ezt komolyan gondolják? Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük a törvénynek a másik részét, és vegyük ki azokat a fő csomópontokat az idő rövidsége miatt, amit érdemes górcső alá vennünk. Az egyik az elítélendő tevékenységek köre, tehát mi az a tevékenység, amit nemkívánatosnak minős ít a törvény. Eddig egyetértés volt abban a kérdéskörben - erre ma már többen utaltak , hogy ez a III/IIIas csoportfőnökségre terjed ki. A törvényjavaslat ebben a kérdésben változtat az eddigi, majdnem azt tudom mondani, közmegegyezéses állásponton, kite rjeszti a teljes IIIas főcsoportfőnökségre - a magunk részéről egyetértünk. Nyilván ennek is az az oka, hogy bekerült a törvénybe, hogy Medgyessy Péterről kiderült. De nézzük meg azt is, hogy miben szűkíti a kormány javaslata a jelenlegi törvényt. Érthete tlen, bocsánat, be nem vallott ok miatt - érthető, de be nem vallott ok miatt - kiveszi az elítélendő tevékenységből az ’5657ben karhatalmi tevékenységet végzetteket. Az előző felszólalásomban igyekeztem meggyőzni önöket, illetve bemutatni azt, hogy a ka rhatalmi tevékenység mennyire és hogyan tartozott az állambiztonsági tevékenységhez. Kiveszi érthető, de titkolt szándéka miatt azokat, akik ennek az egész működési rendszernek a haszonélvezői, a termék, a jelentések olvasói voltak, nyilván azért, mert nag yon sok embert érint a Szocialista Párt soraiban. Így természetesen ezeknek a kivétele elfogadhatatlan számunkra. Nézzük, mit mond a Fidesz javaslata, amit módosító javaslat formájában benyújtottunk. Mi azt mondjuk, hogy állítsuk a feje tetejéről a talpára a piramist, a felelősök piramisát, tehát nézzük meg, hogy működött a rendszer - erről volt alkalmunk néhány szót mondani , és az átvilágítás terjedjen ki azokra a felelősökre, akik ma fontos közbizalmi és közvéleményt formáló tisztséget töltenek be, fele lősségük arányában, tehát az egész rendszer irányítói, közreműködői, fentről haladjunk lefelé. Az ennek megfelelő módosító javaslatot a vita megkezdésekor benyújtottuk a Háznak. A másik fontos kérdéskör az érintettségnek a megállapítása. Itt két kérdéskör van: maga az átvilágító testület és az eljárási rend, hogy ez hogyan történik. A testület jelenleg független, megítélésem és meggyőződésem szerint hozzáértő bírákból áll, ők végzik a tevékenységet. Ezzel szemben a kormány javaslata, ami írásban itt fekszik , pártfrakcióknak tesz javaslatot - önök egy
