Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - TÁLLAI ANDRÁS, a számvevőszéki bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
665 javultak, és ma már az a tendencia érvényesül, hogy az emberek inkább az állami apparátusból az Állami Számvevőszékhez szeretnének átmenni dolgozni. Nagyon fontos kérdés, hogy szakmailag is előreléptek, hiszen ahogy kiemelte, több mint száz könyvvizsgáló dolgozik az Állami Számvevőszéknél, és a nagy könyvvizsgáló cégeket is megelőzi ilyen tekintetben az Állami Számvevőszék. Szintén elismeréssel kell szólnunk arról - és ezt elmondta az elnök úr is , hogy a nyelvtudás, a nyelvismeret tekintetében is lényegesen nagyot lépett előre az Állami Számvevőszék, hiszen ma már vannak olyan osztályok, amelyek töb b nyelven képesek jelentéseket készíteni, tehát a szakképzettség, a képzettség követelményrendszere lényegesen erősödött az elmúlt években az Állami Számvevőszéknél. Az elnök úr rátért az országgyűlési határozattervezetnek a véleményezésére is. Kérte a biz ottságot és a bizottságon keresztül az Országgyűlést, hogy támogassa az Országgyűlés előtt lévő határozattervezetet. Ebből kiemelt néhány pontot, így a Magyar Nemzeti Bank kérdéskörét, az értékpapírkibocsátás ellenőrzésének a lehetőségét. Az Országgyűlés határozata teszi majdan lehetővé, hogy ez az ellenőrzés végre megvalósuljon, hiszen úgy ítéljük meg, hogy az Európai Unióba való belépés előtt ez az Országgyűlés számára, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank számára is kedvező és előnyös lesz. A bizottság tagjai véleményezték az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységét: mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők alapvetően egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék munkája magas színvonalú, elismerést érdemlő. Kormánypárti képviselők m egköszönték, és ahogy a jegyzőkönyv tartalmazza, alapvetően pozitívan és elismeréssel szóltak az Állami Számvevőszék munkájáról, különösen megköszönték azt, hogy - szó szerint mondom - segítettek, hogy a nem okszerűen gazdálkodó vezetőkkel kapcsolatban szó t lehessen emelni a plenáris ülésen és a nyilvánosság megfelelő színterein. Kifejtették a bizottság tagjai azt is, hogy előre kell lépni a tekintetben, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati lehetősége jelenleg korlátozott, hiszen ha a közpénzek felhasznál ásánál egy bizonyos ponton túl magáncégek kerülnek a közpénzfelhasználás útvonalába, ma az Állami Számvevőszéknek az ellenőrzési lehetősége erre nem terjed ki. Enyhe kritika is megfogalmazódott az Állami Számvevőszék munkájával kapcsolatban a tekintetben, hogy miért nem került nyilvánosságra az autópályaépítéssel kapcsolatos jelentés. Szintén elhangzott kormánypárti képviselők részéről, hogy helyesnek tartanák, ha a kormányzat a bizottság ülésein rendszeresen képviseltetné magát, mert úgy ítélik meg, hogy olyan a jelentések tartalma, illetve az Állami Számvevőszék vezetőinek szóbeli kiegészítése, és a bizottság tagjainak véleménye olyan fontos dolgokat tartalmazhat, amit a kormányzati munkában feltétlenül szükséges lenne hasznosítani. (10.20) Végezetül: a bizottság tagjai kifejtették álláspontjukat az országgyűlési határozattal kapcsolatban, amelynek öt pontja van, és amelynek indoklása a következőképpen szól. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés támogatásával, stratégiájával összhangban a 2002. évtől két pólusúvá tette az ellenőrzés gyakorlatát. A költségvetési források szabályszerű felhasználásának mint alapkövetelménynek a teljesüléséről a szabályszerűségi ellenőrzésen belül a megbízhatósági nyilatkozottal záruló ellenőrzések adnak hiteles képet. Ezen el lenőrzéseket az Állami Számvevőszék a felügyeleti költségvetési ellenőrzés bevonásával a következő években teszi teljes körűvé. Ugyanakkor mind szélesebb körben fogalmazódik meg az az igény, hogy a költségvetési eszközök hasznosulásáról, célszerű, eredmény es, gazdaságos és hatékony felhasználásáról is kapjon hiteles tájékoztatást az Országgyűlés, az ország közvéleménye. Ennek érdekében az Állami Számvevőszék teljesítményellenőrzéseket végez. A stratégia megvalósításának forrásigénye a 2003. és a 2004. évi költségvetésben jelentkezik.
