Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - "A minimálbérhez igazodó és a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését biztosító, a közalkalmazotti előmeneteli rendszerről" szóló, a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett országos népi kezdemén... - ELNÖK (dr. Szájer József): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
618 kormány, ha differenciálni nem is hajlandó, legalább az alapbéreket megemeli. Emellett pedig reménykedtünk, hogy a tanulás során következő vagy valamelyik száz napjában a mennyiségi é s minőségi munka elismerésére is kiterjed majd a figyelem. Nem ez történt, így a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezése nem vesztette el időszerűségét. A jövő évre előretekintve pedig különösen megerősödik ez a vélemény. Mert mit tudunk a jövőről? Az MTI által közölt ellentmondó megnyilatkozások szerint László Csaba pénzügyminiszter 2003ra adómérsékléssel 3 százalékos bérnövekedést ígért, ebből számítása szerint kitelik némi reálbéremelkedés is. Vessük ezt egybe Magyar Bálint oktatási miniszter ígér etével, aki - mint szintén az MTItől tudjuk - Egerben augusztus végén arról beszélt, hogy 2003. szeptember 1jétől a szakmai vezetői pótlékok és a minőségi keresetkiegészítések is növekednének, mert az a célja, hogy a kormányzati ciklus végére a minőségi keresetkiegészítések a pedagógusi összjövedelem 1520 százalékát érjék el. A két miniszter ígéretéből vagy a pedagógusalapilletmények, vagy a pótlékok, vagy a minőségi keresetkiegészítések jövő évi szerény mértékű emelkedése olvasható ki - a három együtt aligha. Meg kell tehát állapítanunk, hogy sem a pénzügyminiszter úr, sem az oktatási miniszter úr ígéreteiből nem olvasható ki semmi biztató a jövőre nézve a pedagógustársadalom számára, ezért nem tekintjük okafogyottnak a Pedagógusok Szakszervezetének kez deményezését az egyes bérelemek differenciált növelésére. Összegezve: a Fidesz egyetért a Pedagógusok Szakszervezetének differenciálási igényével, amelyet a kormány eddigi lépései figyelmen kívül hagytak, és amelyre a jövőben sem biztosít fedezetet. Mindez ekre tekintettel be kívánjuk terjeszteni a pedagógusok szakmai pótlékaira, előmeneteli rendszerére, illetve a mentori feladatok ellátására vonatkozó javaslatunkat. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szájer Jó zsef) : Köszönöm, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoklatok befejeződtek. Rátérünk a normál szónoklatokra. Felhívom a figyelmet, hogy ezeknek a megállapodás szerinti maximális ideje öt perc. De mielőtt folytatnánk ezekkel a hozzászólásokkal, megadom a szót Csi zmár Gábor államtitkár úrnak, két percben. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Szeretnék néhány dolgot pontosítani. Az ellenzéki képviselőtársaim, azt hiszem, kicsit csúsztattak. Mi nem a zt mondjuk, hogy okafogyottá vált, hanem azt, hogy a Pedagógusok Szakszervezete követelésével egyetértettünk, és ennek megfelelő javaslatot terjesztettünk az Országgyűlés elé. Úgy gondolom, a másik fontos tudnivaló, hogy nem lehet halasztani a tárgyalást, mert alkotmányos kötelezettsége van az Országgyűlésnek a népi kezdeményezés megtárgyalására - ezt Őry Csaba képviselőtársamnak mondom. Határidős kötelezettsége van; ezen a határidőn már régen túl van egyébként, csak mivel nem volt a két Országgyűlés között ülés, mármint a választások előtt és után, ezért nem tudta megtárgyalni. De egyébként már régen lejárt a határidő. Ami pedig a Fidesz viszonyát illeti ehhez a pedagógusszakszervezeti követeléshez, az emlékezetükbe idézném, hogy 2001 végén Kiss Péter és S zekeres Imre ilyen értelmű módosító indítványt terjesztett az Országgyűlés elé. Akkor önök ezt leszavazták. 2002 tavaszán Kiss Péter ismételten terjesztett az Országgyűlés elé ilyen javaslatot. Akkor is leszavazták. Lett volna lehetőségük viszonyulni a jav aslathoz akkor, amikor a pedagógusszakszervezet elindította ezt a népi kezdeményezést, alá is írhatták volna - én aláírtam ezt a népi kezdeményezést annak idején , és lehetett volna ilyen döntéseket hozni. Nem hoztak ilyen döntéseket, ehelyett mindenféle pedagógus életpályamodellekkel próbálták elfedni azt a valóságot, hogy nem léptek kellőképpen és kellő időben és nem a követeléseknek megfelelően. (21.50)
