Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - "A minimálbérhez igazodó és a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését biztosító, a közalkalmazotti előmeneteli rendszerről" szóló, a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett országos népi kezdemén... - ELNÖK (dr. Szájer József): - TÓTH FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
617 és elkötelezettek vagyunk a tekintetben, hogy a pedagógusok még egyszer ilyen lehetetlen helyzetbe bér vonatkozásában ne kerüljenek. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy jó lenne és a következő lépés ezen a területen mindenképpen az kell legyen, hogy ha meg lehet ennek az anyagi fedezetét teremteni, hosszú távon meg kell oldani, hogy a minimálbér vonatkozásában, amennyiben az változik, ezzel együtt tudjanak a táblák is változni. Hiszen úgy gondolom, így tisztességes, és hosszú távon ez oldja meg azt a kérést, amely a népi kezdeményezésben is megfogalmazásra került. Mindenesetre jelenleg ez a probléma megoldódott. Azt hiszem, hogy ez az új kormánynak is köszönhető. És külön köszönöm, hogy a Fideszfrakció, amely ugyan a z előző négy esztendőben ezeket a kéréseket nem méltányolta, de legalább most a nyári szavazáson megszavazta ezt a költségvetési módosítócsomagot és annak részeként az illetmények, a pedagógusi bérek rendezését. Úgy gondolom, hogy ez jó döntés volt valamen nyiünk részére. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A Fidesz vezérszónoka Tóth Ferenc képviselő úr. Megadom a szót. TÓTH FERENC , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A Pedagógusok Szakszervezete által benyújtott kezdeményezés az oktatásügy szempontjából jogos igényeket fogalmaz meg, melynek céljával már a polgári kormány is egyetértett. Ezért támogattuk már korábban, kormányon is és most is. Kiss Elemérrel szemben mi úgy gondoljuk, hogy indokolt a kérdés megvitatása, mert a pedagógusok bérrendezése korántsem befejezett. Az Orbánkormány felzárkóztató intézkedései után ez egy fontos második lépés, de hátra van legalább még egy. A Pedag ógusok Szakszervezetének kezdeményezése két fő elemből áll. Az egyik az 50 ezer forintos minimálbér bevezetésével támadt bérfeszültség orvoslására irányul. Az emelés mértékével egyetértünk, az alkalmazott összeggel nem. A minimálbér fontos gazdaságpolitika i eszköz, de ez esetben nem éri el a kívánt célt. A minimálbér serkentheti a gyengébben iskolázott, leszakadó társadalmi csoportok béreinek emelkedését, a bérek általános növekedését; ez ad értelmet annak, hogy a munkaképes ember ne érje be a közel azonos nagyságrendű segélyekkel, legyen értelme a munkavállalásnak, és fontos lépést jelentett a feketemunka visszaszorításában is. A Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésével abban volt vitánk, hogy nem tartottuk célszerűnek a bértáblában az A1et a minimá lbérhez kötni, a béremelést más eszközökkel kívántuk elérni, nevezetesen az életpályamodellek kialakításával. A felsőoktatásban ez korábban megvalósult, és a bérek jelentős emelkedésével járt. A közoktatási életpályamodell kidolgozására ösztönzően hatott a Pedagógusok Szakszervezetének javaslata, ám bevezetését az új kormány elvetette, annak ellenére, hogy a javaslatot a pedagógusok széles köre is támogatta. A Medgyessykabinet megnyilvánulásai alapján olybá tűnhetne, mintha ők tennék meg az első lépést a p edagógusbérek felzárkóztatására, bár tudvalevő, hogy a Hornkormány alatt bekövetkezett értékvesztés után az Orbánkabinet alatt következett be a kedvező fordulat. Így az előző négy évben 32 százalékos reálkeresetnövekedést értünk el. Sajnos az új kormány intézkedése igen féloldalasra sikeredett. A kormány elfogadott egy új bértáblát, ennek alapján emelte az alapbéreket, de elvette a közoktatási terület bérszorzóit. Megemelte az alapbéreket, de a Fidesz életpályamodelljével ellentétben nem adott egy fillér t sem a pótlékokra és a minőségi munkáért járó kereset kiegészítésére. A szocialista egyenlősdi hagyományai élednek újra, amikor az építkezésen a sörösüveg társaságában ücsörgő melós mély társadalomismerettől vezettetve azt mondhatta: mindegy, hogy rakome a téglát vagy sem, a bérem úgyis ugyanannyi. A közalkalmazotti alapbérek emelésére a kormány első száznapos tanulóidejében került sor, amikor az elölhátul kitűzött “T” jelzi: a kormánykeréknél bármi megtörténhet. Bevezethették volna az életpályamodellt, de nem tették. Így a tanulóidőben az ellenzék már annak is örült, hogy a