Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
556 a zárszámadásban a 20 milliárd forintot meghaladó, akár pozitív, akár negatív irányú eltérés. Ez különösen akkor érdekes, ha a személyi jövedelemadót vagy a fogyasztásokat terhelő áfát és fogyasztási vagy jövedéki adót vesszük figyelembe, mert ezt bizony mindmind nekünk, adófizetőknek vagy végs ő felhasználóknak kell megfizetnünk. Beszélnünk kell olyan összefüggésekről, amelyek itt most már jól láthatók és dokumentáltak. Dicséretes, hogy csökkent a munkanélküliek száma, ez számokkal bizonyítható. Csak, kedves képviselőtársaim, tessék hozzátenni a zt, hogy közben érdekes módon majdnem százezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma! Adódik a kérdés, hogy hova került a reszli. Netán az ide már ugyan nehezen citálható, de ez mégiscsak az 1999. évi törvénymódosítás; tehát én bizonyítottnak érzem, hog y emberek tömegei kerültek ki az ellátásból, ugyan ma már nem regisztrált munkanélküliek, de nem is jelentek meg a munkaerőpiacon mint foglalkoztatottak. Mindenképpen beszélnünk kell az inflációról. Az inflációra majd visszatérnék konkrétan, annak hatásair a, amire mi annak idején azt mondtuk, hogy a nagy átverés show egyik legmarkánsabb eleme, amikor módszeresen 3 százalékkal kisebbet tervezett az akkori kormány, és a valóság ennél lényegesen magasabb. Ez igaz volt 2000ben és igaz 2001ben is; talán emléke znek rá, hogy 6 százalék körüliről szóltak a tervek, a valóság pedig meghaladja a 9 százalékot. Tehát ahogy mondtam, erre majd visszatérek, mert ennek nagyon komoly önkormányzati összefüggései is vannak. Beszélnünk kell - és az előbb a foglalkoztatási kérd ésekről beszéltem - a minimálbér kérdéséről. Igen, az pozitív, hogy a bérek emelkedtek, de most már tetten érhető, hogy a növekvő bérek mellett növekvő adóbevételek és növekvő adóterhelés valósult meg, és a vállalkozóknak egyoldalúan kellett viselniük enne k az összes terhét, amit annak idején vitattunk, és azt kértük, hogy a kormány igenis vállaljon ebben részt vagy szerepet. Bizonyítható a zárszámadási dokumentumokban a negatív hatása, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak részaránya több mint 23 százal ékkal növekedett. Pozitív dolog, hogy a nyugdíjasoknál 6 százalékos reálértéknövekedés következett be, de kérem tisztelettel, gondolják végig, hogy ez hogyan viszonyul a ’99ben és 2000ben elszenvedett veszteségekhez. Tehát az a vita, ami még a mai napig itt van a Ház falai között, azt gondolom, hogy a 2001es zárszámadással lezárul, mert a kötetekből bizonyítható, hogy veszteség érte a nyugdíjasokat. És szeretném felhívni a figyelmüket a családok kormányának a családok támogatására vonatkozó részére: a k öltségvetésből a családoknak juttatott rész reálértéke csökkent, tisztelt képviselőtársaim. Még néhány gondolatot az alultervezett bevételekről. Igen, ezzel lehetett megvalósítani azt, hogy a már elköltött pénzt, a többletbevételt felhasználták, és utólag jóvá lehetett ezt hagyatni a parlamenttel. Így részben kivonták az ellenőrzés alól, a Ház lehetőségeit csonkították ezzel. Ezen belül különösen kiemelném a költségvetés általános tartalékát. 36,7 milliárdról 85 milliárdra, több mint duplájára emelték 2001 novemberében, és ehhez hadd tegyem hozzá, gondolják végig, milyen ez az arány akkor, ha azt mondhatom el, hogy ’98ban ez 14 milliárd volt, ’99ben 19, és 2000ben mindössze 20 milliárd. Kedves képviselőtársaim, így lehetett megvalósítani azt, hogy miközbe n nincs ellenőrzés, nem lehet bizonyítani azt, hogy rendkívüliség, előre nem látható feladatok megoldása vagy nem tervezhető. És ha megnézzük, hogy milyen címeken került felhasználásra - Millenáris Kht., Nemzeti Színház, filmek támogatása, autópálya , akk or egyértelműen bizonyítható, hogy nyilván a kormánynak - hadd mondjam így politikai vitában - egyfajta klientúraépítés eszköze lett az általános tartalék. Ehhez szeretném hozzátenni, mielőtt valaki azt mondaná, hogy könnyelműen mondok számokat: képviselőt ársaim, a jövedelemcentralizáció növekedett 2001ben. Ez már önmagában is érdekes, de ha itt figyelembe vesszük azt, hogy az újraelosztás mértéke viszont csökkent, ezt bizonyítja az, hogy igenis a központban, a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében van látványos, közel 30 százalékos növekedés. (Dr. Őry Csaba közbeszólása.) És ha itt figyelembe veszem azt, kedves volt államtitkár
