Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
552 Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat 1. §a a találmány szabadalmaztathatóságának feltételrendszerét sajátos pontosító fordulattal egészíti ki. Az eddigi normaszöveg 1. § (1) bekezdése toldalékaként szükségesnek tekinti annak kifejezett rögzítését, ho gy a találmányok a technika bármely területén szabadalmi oltalmat nyerhetnek. Nézetünk szerint itt valójában nem a szabadalmazhatóság, hanem a találmány egy elemének rögzítéséről van szó. E körülmény pedig újból felveti az új szabadalmi kódex megalkotásána k parlamenti vitájában egyébként már elhangzott vélemény újbóli megfontolását, amely a szabadalmazhatóság mellett a szabadalom tárgyának, a találmánynak törvényi definiálását is indokolttá tenné. Az előbbi gondolathoz igazodva érdemes kiemelni azt a körülm ényt, hogy a szabadalmi jog technikaorientált jellege okán egyébként is számos olyan specifikus, főként műszaki jellegű fogalmat hordoz, amelynek tartalma esetenként többértelmű, keretei jogilag nehezen körvonalazhatóak. Az egységes jogalkalmazás orientálá sa céljából tehát kívánatos lenne a szabályozás tárgyát képező egyes specifikus életviszonyok tartalmát megfelelő normatív definíciókkal is egyértelművé tenni. A specifikus területet szabályozó, kódex igényű jogforrások bevezető vagy zárórendelkezései közö tt gyakorta találhatunk értelmező, fogalommeghatározó rendelkezéseket, a szabadalmi törvény és a javaslat is azonban viszonylag kevés definíciót rögzít. E definíciók szerkezeti elhelyezése ugyanakkor meglehetősen változatos. Helyenként az adott fejezet élé n találhatók, máskor a definiált fogalmat tartalmazó normaszakasz egyik fordulataként bukkannak fel, esetenként pedig a kérdéses fejezet vagy szakasz végén helyezkednek azok el. A definícióalkotás hiányosságaira és helyenkénti szerkezeti következetlenségei kre példaként említhető a tervezet 3. §a alapján beiktatni rendelt 5/A. § (1) bekezdése, amely a második fordulatban definiálja a biológiai anyag fogalmát. Nem nyújt közelebbi információt azonban a fogalom részeként használt biológiai rendszer mibenlétérő l. Nem határozza meg a törvény emellett a felfedezés fogalmát sem, noha a felfedezés fogalma a szabadalmazhatóságból kizárt objektumok között több helyütt is szerepel. Ezzel ellentétben például a javaslat 31. §ával beépíteni rendelt 105. §a a növényfajtaoltalom intézményét részletező ötödik rész általános szabályai között kifejezetten és elkülönítetten rögzíti a fejezet alkalmazásához szükséges technikai fogalmakat. Célszerű lenne a törvény bevezető rendelkezéseiként, vagy ahogy ennek bizonytalan kezdemé nyei a javaslatban is felsejlenek, az egyes tematikus fejezetek elején megfelelő definíciótárat is a kódexbe illeszteni. A kellően kontúros kereteket nélkülöző, alakítható gumifogalmak jogalkalmazási zavarokhoz vagy a gyakorlatnak az eredeti jogalkotói cél tól való indokolatlan elhajlásához vezethetnek a későbbiekben. Sajátos, nem csupán e helyütt tapasztalt, és nézetünk szerint hibás kodifikációtechnikai gyakorlatot követ az előterjesztő a javaslat zárórendelkezéseinek meghatározásakor. A zárórendelkezésekb en ugyanis további önálló iparjogvédelmi normák módosítására kerül sor. Emellett a tervezet egy, az utóbbi tíz évben némiképpen jelentőséget vesztett jogintézményt, az újítás intézményét a vonatkozó kormányrendelet hatályon kívül helyezésével száműz az ipa rjogvédelem normarendszeréből. A koncepció szakmai, tartalmi szükségességét nem vitatva a jogbiztonság szempontjából aggályosnak tartom azt a jelen koncepcióban is tükröződő kodifikációs gyakorlatot, amely egyes, magasabb szintű jogforrásokat az esetleges tematikai kapcsolódás okán egy másik, független jogintézmény normaanyagának megalkotására, illetve módosítására vonatkozó előterjesztéséhez hozzácsapva, csendben és észrevétlenül megváltoztat. Jogalkalmazói visszajelzések is azt igazolják, hogy a mindenkor alkalmazandó hatályos tételes jog megismerése e technika révén nehezedik, és a jogkövető magatartás reális lehetőségeinek korlátai is szűkülnek. És néhány konkrét észrevétel a növényfajtaoltalomhoz: régóta gondot okoz, hogy az idevonatkozó hazai törvénye k nem késztetik a magyarországi és külföldi növénynemesítőket arra, hogy új növényfajtáikat hazánkban szabadalmi oltalomban részesítsék. (17.00)
