Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
551 kis- és középvállalkozások mozgástere, versenyképessége csökkenésének. A jelenséget a java slat ugyan érzékeli, ám kevéssé meggyőző érvekre, interjúk alapján készített bizonytalan prognózisokra alapozva utasítja el szinte kategorikusan e kedvezőtlen hatások bekövetkeztének lehetőségét. Úgy gondolom, hogy a kormá nyzat jelenleg nem rendelkezik igazán pontos, megbízható előrejelzésekkel a várható negatív hatásokat illetően, és nincsenek precízen körvonalazható elképzelései a hazai tudományos K+F szektor, illetőleg a kis- és középvállalkozói réteg versenyképessége me gőrzésének támogatására sem. E téren részletes, komplex intézkedési terv kidolgozását tartom szükségesnek, amely magában foglalja a megfelelő információs rendszerek kialakítását, az oktatás, képzés, információáramlás intézményes formáinak és az anyagi támo gatások lehetőségének megteremtését, valamint a megfelelő ösztönző mechanizmusok kidolgozását, illetve mindehhez a szükséges anyagi eszközök költségvetési biztosítását is. Némi cinizmusra vall ugyanakkor a kormány részéről, hogy a fentiek biztosítása kapcs án egyebek mellett épp annak a Széchenyitervnek egyik alapvető programjaként a fenti céllal elindított kutatásfejlesztési és innovációs programját emeli ki, amelynek megszüntetésén az utóbbi hónapokban gőzerővel fáradoznak. A csatlakozás másik érezhető h atása egy speciális hivatás hazai képviselőit, a szabadalmi ügyvivőket érinti. Az előbbihez hasonlóan szintúgy bizonytalanok a prognózisok e szakmai réteget érintő változások következményeiről, és az esetleges kedvezőtlen hatások mérséklésére vonatkozó str atégia létére a tervezet nem utal. Erre tekintettel, valamint a szoros tematikai összefüggés okán is célszerűbb lett volna nézetünk szerint a szabadalmi ügyvivőkről szóló, 1995. évi XXXII. törvény jogharmonizációs célú szükséges módosításait jelen javaslat tal együtt kidolgozni és megvitatni. A törvényjavaslat érdemi szabályainak vizsgálatával folytatva szembetűnő változásként értékelhető, hogy a tervezet megszünteti a jelenleg hatályos szabadalmi jogunkban az állat, illetve növényfajtákra vonatkozó speciál is szabadalmi oltalmat. Helyette a nemzetközi és európai közösségi normatív környezetnek megfelelően a növényfajták tekintetében a jogvédelmet leválasztja a technikaorientált szabadalmi jog intézményéről, és az ötödik részben önálló oltalmi formaként bevez eti a növényfajtaoltalom sajátos intézményét, annak specifikus fogalmi elemeit, anyagi és eljárásjogi szabályainak rögzítésével. Tekintettel arra, hogy ezáltal új iparjogvédelmi jogintézmény meghonosítását tervezi a javaslat, és arra is, hogy az egyes ipa rjogvédelmi jogintézmények, csekély, következetlen kivételtől eltekintve önálló jogszabályban meghatározottak, szerencsésebbnek tartanánk a növényfajtaoltalom szabályrendszerének önálló jogforrásban való rögzítését. Kifejezetten jogharmonizációtechnikai, illetve taktikai problémákat vet fel a közösségi szintű jogkimerülés szabálya törvénybe építésének, illetve kiegészítő oltalom honi szabadalmi jogi meghonosításának a javaslat 7. §ában és 9. §ában rögzített koncepciója. E rendelkezések ugyanis egyebek m ellett a javaslat 35. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba, és azokat a 36. § (2) bekezdése értelmében e nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel és eltérésekkel kell majd alkalmazni. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének igényét nem vitatva felmerül a kérdés: vajon most, várhatóan több mint egy évvel a csatlakozás tervezett ideje előtt szükségese a kifejezetten tagállami jogrendszerekre szabott, fontos jogintézményeket rögzítő rendelkezéseket bizonytalan jövőbeni időpontban feltételesen hatályba lépő, biankó jellegű szabályokként megalkotni, és a törvényben ezt rögzíteni? Az esetleges jogalkalmazó i és főleg laikus jogkövetői bizonytalanságok veszélye mellett érdemes e helyütt utalni az előterjesztés által is meghatározott körülményekre. A szabadalmi jogrendszer korszerűsítése nem lezárt folyamat, nemzetközi síkon is élénk, intézményes reformtörekvé sek tapasztalhatók, amelyek előrevetítik a hazai szabadalmi törvény későbbi újabb módosításának szükségszerűségét is. A jogharmonizációs gesztus melletti érvek árnyékában tehát a két jogintézmény törvénybe építésének időszerűségéről is el kellene gondolkod ni.
