Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
550 adta. Zárásképpen ide kívánkozik Madách Imrének Lincoln szavaira mintegy rárímelő keserű megállapítása: “A magyarnak lámpája van, de olaja nincs.” A FideszMagyar Polgári Párt és az MKDSZ képviselőcsoportja részéről abban a reményben biztosítom támogatásu nkról a törvényjavaslatot, hogy az abban foglalt módosításoknak köszönhetően a magyar szellem lámpásának, a magyar szellem tüzének táplálására végre egyszer elegendő olaj jut majd figyelemből, hozzáértésből, támogatásból és vállalkozói kedvből. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönjük szépen a képviselő úr irodalmi értékű felszólalását. Ez is azt bizonyítja, hogy nem a téma határozza meg egy felszólalás izgalmas és színes voltát. Megadom a szót az MDFképviselőcsoport szónokának, Fon t Sándor képviselő úrnak. (Dr. Juhászné Lévai Katalint a jegyzői székben dr. Világosi Gábor váltja fel.) FONT SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt, a találmányokról, a szabadalmi oltalmakról szóló törvénytervezet többszöri elolvasása után is azt gondoltam, hogy egy nagyon száraz jogelméleti anyagról van szó, de ebben a hitemben meginogtatni látszik Isépy Tamás képviselőtársam szuggesztív előadása, a téma kifejtése. Sajnálatosan jel eznem kell, hogy várhatóan nem fogom tudni hasonló színvonalon és változatossággal előadni erről a joganyagról a mondandómat. Ugyanakkor Isépy Tamás megállapításaival döntő többségében egyetértek, és lehet, hogy egyegy témáját én is ismételni fogom. Újra átfogó módosítás előtt áll szabadalmi jogunk, szükségszerű, vállalt kötelezettségeinkhez igazodó, mégis nehéz feladat előtt. A szellemi tulajdonjog jogalkotója ugyanis mindenkor szűk és kényes, keskeny mezsgyén mozog. E jogterület és ennek egyik alapvető i ntézményeként a szabadalmi jog fejlődését ugyanis mindenkor eltérő érdekek és ellentmondó helyzetek kiegyensúlyozásának a törekvése kísérte és ösztönözte az egyensúly kényes igénye, a feltalálói és a felhasználói, sőt a közérdek között, az iparjogvédelmi n ormaanyag territoriális jellege és a nemzetközi jogfejlődés egységesítő tendenciája között, valamint a nemzeti érdekek és a regionális integrációs célok között. E törvényjavaslat tárgyalásakor újra az ismert kényes mezsgyén járunk. A néhány éve újraalkotot t szabadalmi jog jelentékeny reformja során a módosítás tematikája részben meghatározott jogharmonizációs célokat szolgál, illetve a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredeztethető. Nem mindegy azonban, hogy e kívánalmaknak a hazai jogalkotó miként kép es megfelelni, hű másolási munkát végez, külföldi minták, sablonok mechanikus átvételének kényelmes, ám belpolitikai érzéketlenségről tanúbizonyságot tevő útját választja, avagy törekvéseink szerint a közös célokkal és az integrációs törekvésekkel harmonik us, de a nemzeti jogfejlődési tradíciókat és a honi társadalmigazdasági érdekeket messzemenően szem előtt tartó valódi jogalkotást teljesíte. A jelzett háttérrel a javaslat előterjesztése tehát szükségszerűnek ítélhető, egyes formai, szerkezeti, kodifiká ciótechnikai jellegzetességei, valamint bizonyos tartalmi fordulatai azonban kritikával illethetők. A törvénymódosítás koncepciójának két alapvető pillérét az indoklás is megjelöli. Ezek egyrészt az európai szabadalmi rendszerhez és a nemzetközi szabadalmi együttműködéshez való illeszkedés, másrészt az európai közösségi jogharmonizáció igénye. (16.50) Az európai szabadalmi rendszerhez való integrálódás, Magyarországnak az európai szabadalmi egyezményhez való örvendetes csatlakozása azonban, ahogy azt a java slat indoklása is érzékelteti, messze túlmutat a szabadalmi jog törvény adta keretein, és olyan szempontok további mérlegelését is szükségszerűvé teszi, amelyek felett az előterjesztő némiképp nagyvonalúan siklik el. Az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozással várhatóan emelkedni fog a külföldiek Magyarországra szerzett szabadalmainak száma, így fennáll a veszélye a magyarországi vállalkozások, elsősorban a
