Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter):
544 nagyon sok más esetben is erre vezethető vissza a probléma, hogy az önkormányzatok feladatot kaptak, és nem kapták meg hozzá a szükséges forrást. Most mégis azt mondom, nem lenne helyes, ha most mellérendelnénk pénzt. Az önkormányzatok egy része már megterveztette, elkészíttette, kifizette ezeket a terveket - velük szemben rendkívül igazságtalan lenne, ha most a feladathoz tételesen mellérendelnénk pénzt. Úgy gondolom, akkor járunk el helyesen, ha majd a költségvetés készítése során a kistelepüléseknél figyelünk ennek a végrehajtására, biztosítjuk, hogy legyen az önkormányzatoknak forrása. Úgy gondolom, kár lenne igazságtalan helyzetet előállítanunk nekünk ebbe n. Azt gondolom, a mostani parlamenti vita is felhívja az önkormányzatok figyelmét arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozniuk kell. Mert én úgy gondolom, az önkormányzatok érdekeltsége biztosított, hogy nekik ezt el kell végezni, mert a mozgásterük szűkül, ha nincs ilyen tervük, tehát nem tudnak pályázni, nem tudnak a feladatuknak eleget tenni, úgyhogy az érdekeltségük biztosítva van. Azt gondolom, hogy csak oda kell költségvetési pénzt tenni, ahova feltétlenül indokolt, nem pedig általánosan. Köszönöm. (Ta ps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr, az MDF képviselőcsoportjából a következő kétperces felszólaló. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Nagyon őszintén mondom: én tisztelem a képvi selő asszonyt, és ismerjük egymást elég régóta. A Józsa István képviselőtársam által elmondottakkal kívánok vitatkozni. Tisztelt Képviselőtársam! A megyei területfejlesztési tanácsok, ha jól tudom, először ’97ben kaptak forrást. A regionális tanácsok rész ére először ’99 környékén kezdték csöpögtetni a forrásokat. Ennek ellenére minden egyes kormány megfogalmazza a saját prioritását. Egyet higgyen el nekem: ez a kormány sem lesz képes minden problémát megoldani. Úgyhogy a következő négy évben ugyanígy vissz a lehet mondani: kérem, miért nem tetszettek fordítani rá? Nagyon szép ez a szlogen, hogy miért nem tetszettek rá fordítani. Vannak prioritások, a prioritási elvek alapján kerülnek megvalósításra vagy támogatásra bizonyos kérdéskörök. Ebben a kérdésben, úg y érzem, tisztességtelen lenne, mondjuk, az önhikis önkormányzatokkal szemben ezt a törvényi rendelkezést határidőre betartatni, mert az önhikis önkormányzatok teljes egészében képtelenek lettek volna erre. A másik dolog pedig: tessék a piacon körülnézni, hogy egy ilyen részletes rendezési terv - adott esetben rendezési vagy szabályozási terv - szórása milyen: egy 500 fős kistelepülésnél adnak ajánlatot 500 ezer forintra meg adnak ajánlatot 5 millió forintra. Tehát itt jön be az a kérdés, hogy mit és hogyan fog támogatni a kormány, egyáltalán milyen szisztéma szerint támogat a kormány. Mert ha veszem adott esetben a VÁTIt, elég nagy ismerettel rendelkezik az egész ország térszerkezetével kapcsolatosan, profi módon meg tudná csinálni ő is, szakemberek irányí tásával; lehet, hogy nem kerülne annyi pénzbe. De mondok olyan példát is, hogy 43 település esetében tettek ajánlatot 300 millió forintos rendezési terv készítésére is! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Tehát mit és hogyan, milyen mértékben - ez a nagy kérdés, és ezt nehéz megfogni a mai viszonyok között. Meg kell találni a megoldást az önhikis pályázatok esetén (Az elnök ismét csenget.), adott esetben kötelezni az önkormányzatot arra, hogy ennyivel többet fogsz kapni, de ebb ől tessék megcsinálni, különben nem fogunk tudni előrelépni. Köszönöm, elnök úr, és elnézést az idő túllépéséért. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (16.20) ELNÖK (Harrach Péter) :
