Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
528 Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy mindezek alapján támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, államtitkár úr. Az alkotmányügyi bizottság jelezte, hogy nem kíván előadót állítani, ezért most az írásban előre jelentkezett felszólalók következnek, a napirendi ajánlás szerint tíz perc az ajánlott időtartam. Elsőként megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Öné a szó. (15.00) DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, T/841. számú törvényjavaslat négy témát érint és három törvényt kíván módosítani. Érinti az ítélőtáblákon működő kollégiumok kérdését; másodikként a fővárosi ítélőtábla kizáról agos illetékességét közigazgatási ügyekben, illetve a katonai büntetőügyekben; érinti az áthelyezés, kirendelés kérdését az ítélőtáblák között, az alsóbb színű bíróságokról az ítélőtáblákra, illetve a fegyelmi bírói tisztség megszűnésének speciális esetét, ami az ítélőtáblákkal függ össze; és végül érinti a bírósági és az ügyészségi költségvetés új rendszerét. A három törvény pedig, amit módosítani kíván: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javad almazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény. Végül is két oka volt ennek a módosító javaslatnak. Az egyik, hogy egy sajnálatos kommunikációs hiba következtében a nyár folyamán, amikor d öntött a parlament az ítélőtáblák fölállításáról, az erre illetékes bizottság tagjai sem vették figyelembe azt, hogy bizonyos kérdésekben minősített többségre van szükség, és csak itt, a Házban történő szavazás után derült ez ki, jellemző módon, hogy mind a két oldalról úgy vetették föl akkor, hogy nem is értik, itt ez a kétharmad hogyan kerülhetett szóba. El kell mondanunk, hogy a minisztérium időben eljuttatta álláspontját ebben a kérdésben a tisztelt Háznak, és az valamilyen módon mégse jutott el az alko tmány- és igazságügyi bizottság tagjaihoz. Jellemző módon egyébként az ellenzék képviselői, akik az egész törvényjavaslat ellen szavaztak, a kétharmados részeknél tartózkodtak, tehát - ahogy szokták mondani - ez csak a gyengébb nem szavazat kifejezése volt ; nem az előző törvényjavaslatról beszélünk, amikor a “gyengébb nem”et említem. A másik téma pedig a bírósági és ügyészségi költségvetési rendszer megváltoztatása. Végül is az első részben technikai kérdésekről van szó, ahogy ezt államtitkár úr is elmondt a. Elsősorban amiatt van szükség ezekre a módosításokra, mert az Alkotmánybíróság döntése nyomán, amely döntés alkotmányellenesnek minősítette azt a korábbi megoldást, hogy egy ítélőtábla jött volna csak létre, ezért kell gondoskodni ezekben a kérdésekben a változtatásokról az első lépésben három, majd öt ítélőtábla létrehozásával. Ezért az ítélőtáblán a kollégiumok rendszeréről kell rendelkezni, illetve hogy a kollégiumoknak kik a tagjai. A második témakör a fővárosi ítélőtábla kizárólagos illetékessége ké t témakörben: egyrészt a katonai büntetőügyekben - ezeknek a száma indokolja, hogy elegendő, ha csak egy ítélőtábla foglalkozik ezekkel az ügyekkel , a másik pedig a közigazgatási perekben a fellebbezések elbírálása. Az ügyfajta sajátosságából eredően szi nte kizárólag a fővárosi ítélőtábla illetékességi területéről érkeznek ezek a fellebbezések, hiszen itt az országos hatáskörű államigazgatási szervek által hozott döntések bírósági keresettel történő megtámadásáról van szó, és Magyarországon az országos ha táskörű szervek is többségükben Budapesten működnek. Végül szintén ilyen technikai jellegű kérdés az, hogy ha bírót más bírósághoz rendelnek ki vagy helyeznek át, illetve ha a fegyelmi bírói tisztség megszűnik, akkor az ítélőtábláknál milyen speciális szab ályokat kell alkalmazni.
