Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
527 se merüljön föl annak, hogy egyegy, a központi hatalom számára kedvező vagy kedvezőtlen d öntés következménye érződik a bíróságok költségvetésén. A javaslat benyújtását mindezek mellett még egy szempont motiválta: a hazánk európai uniós csatlakozásához szükséges országjelentések és az Unió igazságszolgáltatással kapcsolatos vizsgálatai évről év re megállapították, hogy a bíróságok költségvetése nem elegendő. A tavalyi éves jelentés például úgy fogalmaz, hogy a bírósági költségvetés nominális emelkedése ellenére valójában csökkentek a bírósági rendszerre költött pénzeszközök, s ez ellentétes azzal , hogy a bírák száma és feladatai jelentősen növekedtek. A bírósági épületek karbantartására és a bíróságok zavartalan működésének biztosítására szánt költségvetési eszközök nem elegendőek, a szűkös költségvetési források késleltetik az 1997ben elkezdett reform hátralévő elemeinek végrehajtását. Mindezekre is figyelemmel a kormány programjában célul tűzte ki a bíróságok és az ügyészség költségvetési rendszerének átalakítását és a mindenkori kormányzattól való függetlenítését azáltal, hogy a jövőben a bírós ágok és az ügyészségek - az Alkotmánybírósághoz hasonlóan - maguk tervezhetik meg költségvetésüket, és azt a költségvetési törvény részeként a kormány köteles lesz benyújtani a parlamenthez. A módosítás eredményeként hosszú távon lehetővé válik, hogy az ig azságszolgáltatás szervei maguk alakíthassák ki azokat a fejlesztési célokat, prioritásokat például a létszámfejlesztés, az épületrekonstrukciók vagy az informatikai fejlesztés területén, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügyfelek számára az ítélkezés é s az egyéb ügyintézés gyorsabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé váljon, az ügyfélfogadás kulturáltabb és színvonalasabb legyen. Ez a jog azonban egyúttal nagy felelősséget is jelent a bírói szervezet számára, hiszen csak a józan, a költségvetés teherbíró képe sségét is figyelembe vevő javaslat lehet esélyes a parlamenti támogatásra. A költségvetési rendszer átalakítása után sem lesz azonban korlátlan a bíróság és ügyészség finanszírozása, kötelező egyeztető fórumként ugyanis megjelenik a Pénzügyminisztérium, me lynek véleményét mindkét szervezetnek be kell szereznie költségvetésének megtervezése során, és amely vélemény, ha szükséges, beépül a költségvetési törvény indokolásába is. Fontos kiemelni, hogy a költségvetés tervezésének és a parlamenthez történő benyúj tásának az átalakítása ellenére változatlan maradt a fejezeti költségvetés elfogadásának végső döntési mechanizmusa, hiszen azt a Magyar Köztársaság adott évi költségvetési törvényjavaslatának részeként továbbra is a parlament plenáris ülése fogadja el, a bizottságok részletes és érdemi szakmai szűrőjét követően. Mind az általános, mind a részletes vita során lehetőség van tehát arra, hogy módosító javaslatok benyújtásával a bírósági, ügyészségi költségvetés a fiskális egyensúly kialakítása érdekében pontos ításra kerüljön a képviselők által. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik eleme egy, az előző ülésszak alatt elfogadott törvényhez, a táblatörvényhez kapcsolódik. A táblatörvény eredetileg benyújtott szövege tartalmazza a bíróságok szervezetéről é s igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény két kisebb, technikai jellegű módosítását, amelyek abból adódtak, hogy 2003. január 1jétől nem egy, hanem előbb három, majd tov ábbi két ítélőtábla kezdi meg működését. Hasonló tartalmú módosításokra az ügyészségi törvényekben sor került, azonban a bírósági törvények néhány szavazat híján nem kapták meg a szükséges kétharmados támogatást. Az el nem fogadott rendelkezés miatt az új táblatörvény, a büntetőeljárási törvény, valamint a nem módosított bírósági törvények között jogértelmezéssel nem vagy csak nagyon nehezen orvosolható koherenciazavar keletkezett, melynek jogszabályi feloldása e törvényjavaslat másodlagos célja. A törvénym ódosítások e körben tehát már nem érintik azt a politikai felelősséget, amelyet a táblatörvény elfogadásával az Országgyűlés korábban felvállalt, csupán technikai jellegű részletszabályok pontosítására kerül sor.
