Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 24 (21. szám) - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - CSAMPA ZSOLT (MDF):
524 Az elmúlt időszakban a családdal kapcsolatban szinte kizárólag a támogatási rendszerrel összefüggésben esett szó. Az Alkotmánybíróság 58/2001. számú határozata nyomán azonban szükségessé vált a családjogi törvény módosítása, amelyet az Országgyűlésnek 2002. december 15éig kell elfogadnia. A módosítás indoka, hogy a törvény jelen állapotában ellentétes azzal az 1982. évi 10. törvényerejű rendelettel, amely szerint fel kell számolni minden, a nőkkel szembeni megkülönböztetést. A Magyar Demokrata Fórum tudomásul veszi az Alkotmánybíróság határozatát, és az abban foglaltaknak megfelelően foglalkozik a családjogi törvény m ódosításával. Tulajdonképpen üdítő színfoltnak is nevezhetném ezt a törvénymódosítást egy olyan időszakban, amikor ettől lényegesebb, fontosabb és súlyosabb törvényekkel is foglalkoznia kellene a tisztelt Háznak: ilyen például a költségvetési törvény, az a lkotmánymódosítás az Európai Unióval vagy a NATOval kapcsolatban. A hatályos családjogi törvény értelmében és a hagyományaink szerint eddig csak a feleséget illette meg a házasságkötés utáni névváltoztatás joga. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja azt a módosítást, hogy ezentúl a férjet is megillethesse a házasságkötés utáni névválasztás joga, amennyiben szándékában áll, ő is felvehesse a felesége családi nevét. A törvényjavaslat lehetőséget teremt a házastársak számára a legmegfelelőbb c saládi név megválasztására, hiszen harmadik lehetőségként a családi nevük összekapcsolását is használhatják. Tisztelt Ház! Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét a javaslat apróbb hiányosságaira. A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a volt férj kérelmére a bíróság eltilthatja a feleséget a férj családi nevének viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélték. Innen két szálon is folytathatnám a módosításokra vonatkozó lehe tőségek felvetését, a jogszabály kiterjesztését. Egyrészt feltehetném a kérdést: fordítva ez vajon miért nem igaz - a férj nem válhat érdemtelenné felesége családi nevének viselésére? Értelemszerűen a férjre is vonatkoznia kell a névviselés eltiltási szabá lyainak, hiszen ő is érdemtelenné válhat felesége családi nevének viselésére. Alkotmányossági aggályt vethet fel az a javaslat, amely ugyanezért a tettért csak a feleséget sújthatja szankcióval. A jogszabályok kiterjesztésének másik lehetőségénél a névvise lésre való érdemtelenség kérdéskörét kell megvizsgálni. Hatályos jogszabályaink szerint a volt feleségnek a házasságkötés következtében viselt nevétől való eltiltására csak igen szigorú feltételek mellett van mód. Nevezetesen: az eltiltásra csak az adhat a lapot, ha a volt feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélték. E feltételeknek maradéktalanul meg kell valósulniuk: tehát sem a bűncselekmény miatti jogerős szabadságvesztésre ítélés, sem a szándékos bűncselekmény miatti egyéb , tehát nem szabadságvesztéssel sújtott jogerős büntetés önmagában nem adhat lehetőséget a névviseléstől való eltiltásra. Ez alatt esetleg azt érteném, ha a hölgy például prostituált lesz - elnézést a hölgyektől. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja megfontolás tárgyává kívánja tenni továbbá azt a javaslatot is, hogy a bíróság a volt házastársat ne csak szándékos bűncselekmény miatt kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés esetében tilthassa el a névviseléstől, hanem az esetben is, ha a bontás utá n a név viselésére érdemtelenné vált. A házassági névviseléssel kapcsolatos új rendelkezésre tekintettel a törvényjavaslat módosításokat kíván eszközölni a gyermek családi nevének megállapítására vonatkozóan is. A törvényjavaslat 3. § (1) bekezdése értelmé ben: “a gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet”. Ez a megoldás technikai gondot vet fel, ugyanis ha a 25. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján veszi fel a házastársa nevét, és a házastárs családi neve kéttagú, ilyen például, hogy Nemes Nagy vagy H ankó Faragó (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) , ez esetben már önmagában háromtagú az új családi név.