Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
384 Széchenyiterv elindulása, érdemes talán csak címszavakban felidézni, a Mária Valéria híd építése, a dunaföldvári híd felújítása, a tiszaugi teljesen megújult hídnak az építése, a szekszárdi híd építésének elkezdése, a bajai hídrekonstrukciónak a megindítása. Az autópályaépítésben a korábbi kormány koncessziós gyakorlatával szemben sikerült elindítani egy átfogó autópályafejlesztést, és a világ legdr ágább autópályái helyett sikerült elérni azt, hogy egy egységes rendszerbe integráljuk a magyar autópályákat, egy autópálya kivételével, az M5ösével, ezekben a tárgyalások nem tudtak megindulni. Azt gondolom, hogy ez a feladat a következő kormányra maradt . Rendkívül sok kritikát kapott az akkori kormány ezek miatt a beruházások miatt. Érdekes módon ma már, talán az idő távlatában a mostani kormány is másképp ítéli meg ezeket a beruházásokat. Én emlékszem például arra, hogy akkori ellenzéki képviselőtársaim a Budapest Sportcsarnok építése ügyében hányszor vetettek fel különböző kérdéseket. A mai nap, kinyitva az újságokat, a Budapest Aréna egy igen impozáns, színes prospektusa akad a kezembe, ahol a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének a reklámozása történik meg. Aki kinyitja, az első oldalon az MSZPkormány egyik miniszterét láthatja, amint mosolygós arccal örömét fejezi ki ezen beruházás fölött. (Dr. Vojnik Mária: Mit csináljunk, ha MSZPs a kormány?) Azt hiszem, el fog jönni az az idő, amikor az összes oly an megindult beruházás miatt örömüket fejezhetik majd ki az MSZPkormány tagjai is, amit korábban ellenzéki képviselőkként bíráltak. (Közbeszólások. - Zaj.) Szeretnék néhány szót szólni a Széchenyitervről, mert az egyik legsúlyosabb döntésnek éppen ennek a 2001ben megindult tervnek a leállítását tartom. Emlékezzünk vissza arra, hogy lakásépítésben, turizmusfejlesztésben, a regionális fejlesztésekben, kis- és középvállalkozások támogatásában, feltőkésítésében ez a program egy úttörő szerepet vállalt. A kor mány, a jelenlegi kormány ígéretei arra vonatkoztak, hogy a tervet megtartják, és tovább fogják folytatni a választások után is. Ehhez képest ma már a kormány tagjai, a gazdasági miniszterrel az élen azt ígérik, hogy nincs támogatás, a magyar vállalkozók n e számítsanak a kormányra a gazdaság építésében. Olyan programok szűntek meg a kormány döntésével, amelyek a gazdaságfejlesztés alapjait képezhették, az ipari parkok beruházásainak, működésének, szolgáltatásainak a fejlesztése, vagy a környezetvédelmi szem pontú technológiaváltás, kis- és középvállalkozások műszaki berendezések, gépek beszerzésére szóló pályázatai, a belföldi közúti közlekedés terén a gépjárműpark cseréjére kiadott támogatások mind ebbe a kategóriába tartoztak; kereskedelmi szálláshelyek bőv ítése, a hozzá kapcsolódó vendéglátás támogatásának a megszüntetése, a regionális jelentőségű repülőterek fejlesztésének, kiépítésének a megszüntetése. A vidéki helyszínek, gazdasági képzést folytató felsőoktatási intézmények különböző infrastrukturális fe ltételeinek a támogatása mind arról szólt, tisztelt Ház, hogy a gazdaságfejlesztésnek különböző elemei vannak, és ezeket összegyűjtve egy átfogó programban lehet a vállalkozásainkat segíteni. Népszerű volt a lakossági energiamegtakarítási program, amelybe nagyon sokan tudtak bekapcsolódni. Ez is megszüntetésre került, mint ahogy a közvilágítás korszerűsítése, a tanyavillamosítás. Itt néhány héttel ezelőtt a tanyákat hallottuk emlegetni, állítólag egy MSZPs képviselő részére… A Széchenyiterv kapcsán úgy tű nik, hogy a tanyákra már nincsen szükség, ezek fejlesztése, korszerűsítése is megszűnik, ugyanígy a távhőellátás szolgáltatói oldalának korszerűsítése is. Mi marad ehelyett? Egy üres program, amely csak címeket, papírokat kíván adományozni, ipari park és i ntegrátor ipari park cím elnyerésére továbbra is lehet pályázni a vállalkozásoknak. Nem hiszem, hogy a magyar gazdaságnak elsősorban erre volna szüksége. A 2001es évhez persze nemcsak a Széchenyiterv, hanem a Széchenyi plusz is hozzátartozott, hiszen a s zeptemberi terrortámadás után az akkori kormány egy 300 milliárdos gazdaságélénkítő csomaggal állt elő, amelyben a vállalkozók számára adócsökkentés, az adósság másfajta finanszírozása, a lakásépítések, az autópályaépítések támogatása szerepel. Ehhez képe st, ha ma párhuzamot vonunk a mostani helyzettel, azt mondhatjuk, hogy a magyar vállalkozókra nagyon rossz
