Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
383 Az export és az import teljesítménye tükrözte a gazdasági helyzet változását, és még az é v első negyedévében egy nagyobb mértékű növekedés volt, az év átlagában ez szerényebb mértékűre szorult vissza, mégis azt kell mondanom, hogy az export 9,1 százalékos növekedése, összevetve az import 6,3 százalékos növekedésével, egy jó jel volt a magyar g azdaság teljesítményének és versenyképességének a növekedéséről. (12.10) A reálbér ügyéről már szóltam, 6,4 százalékkal nőttek a keresetek 2001ben. Csak zárójelben jegyzem meg, egy párhuzamot vonva a mostani helyzettel, éppen a napokban, az Érdekegyeztető Tanács ülésén hangzott el, hogy a kormány ajánlata bruttó 3 százalék jövőre a munkavállalói szférának. Ezzel összevetve a reálbérek 2001es 6,4 százalékos növekedését, azt kell mondanom, hogy az előző kormánynak ebben a tekintetben sincs oka a szégyenkezé sre. Infláció kérdése, hiszen az előttem szólók ennek nagy teret szenteltek. Azt hiszem, hogy a magyar gazdaság azzal a reakcióval, amit a világgazdasági változásokra adott, helyes módon tudta elkerülni az infláció trendjének megfordulását és az infláció f elpörgését. Az előző évhez képest az infláció mértéke kisebb lett Magyarországon. 2000ben még 9,8, 2001ben 9,2 százalékos volt, ellentétben a nyugateurópai országokkal, vagy a környező országokkal is, ahol az infláció trendje úgy fordult meg, hogy az év egészében is magasabb volt a korábbi esztendőhöz képest. Azt is hozzá kell tennem, hogy nagy utat tettünk meg ahhoz, hogy ez 9,2 százalékot érjen el, hiszen ’98ban még 14,3 százalékról indult az előző kormány tevékenysége, arról már nem is beszélve, hogy ez ’95ben még 31 százalékos szintet ért el. Szó volt róla, többen megemlítették az infláció tervezése körüli bizonytalanságot. Nos, én azt gondolom, az a tűréshatár, ami ennél a szintnél volt, nyugodtan vállalható. Veres képviselő úr talán már nem emléks zik arra, hogy egy inflációs intervallumot adott meg akkor a kormány, és 57 százalék közé tette az infláció mértékét. A kedvezőtlen hatások miatt történt az, hogy ennél magasabb lett az éves infláció mértéke, de ha felidézem az önök számára, hogy 1995ben 8 százalék volt ez a különbség, ’97ben pedig 6 százalékos volt az a különbség, ami a kormány prognózisa és az infláció tényleges adata között előállt, akkor, azt gondolom, ez a 22,5 százalék nyugodtan vállalható. Az már szintén csak egy zárójeles megjeg yzés, hogy akkor - emlékezetem szerint , az MSZPkormány időszakában nem volt szó arról, hogy az így előállt többletbevételek sorsa mi legyen, azaz a parlament felhatalmazása nélkül került sor év közben a többletbevételek elköltésére. A munkanélküliségi r átát illetően 5,8 százalék volt a munkanélküliség aránya. Ez az induló ’98as 7,8 százalékhoz képest 2 teljes százalékpontos csökkenést jelent, és örömteli tény volt, hogy sikerült emelni, növelni a foglalkoztatottak arányát a népességhez képest, erről már korábban szóltak előttem. A népesség százalékában 39,4 százalék volt ez az arány, azaz 3,8 millió embernek volt munkája a 2001es év átlagában, ami azt jelenti, hogy nem voltak igazak azok a vádak, amelyeket az akkori ellenzék útonútfélen elmondott, a mu nkanélküliség mértéke örömteli módon csökkent, és ennek részben az volt az oka, hogy a gazdaságélénkítés, a gazdaságfejlesztés következtében új munkahelyek teremtődtek az országban. A termelékenységről, a bruttó adósságállomány változásáról már szóltak itt előttem, ezeket nem kívánom megismételni. Összességében tehát egy tudatos, célirányos gazdaságpolitika jellemezte a 2001es évet. Az állam szerepvállalása visszafogott, de aktív volt, hiszen aktívan tudtunk reagálni a körülöttünk változó helyzetre, és a b eavatkozásokkal tudtuk befolyásolni azt a gazdaságpolitikát, ami, azt gondolom, összességében a gazdasági növekedés stabilitását, a versenyképesség, a termelékenység javulását idézte elő. Gazdaságfejlesztésről, beruházásokról szóltam, és örömteli tényként mondhatom el, hogy 2001et ezek jellemezték elsősorban, a hídépítések, az autópályaépítések folytatása, a
