Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
382 hogy hogyan is történik egyik évben vagy másik évben ez a közpénzfelhasználás. Úg y gondolom, hogy ebben a kérdésben további jogszabályalkotással és további olyan pontosításával a Kincstár működésének előre lehet lépni, amely már erre az évre is eredményeket hozhat, illetve a következő évben megteremtheti a teljes összhangját. Végezetül tehát azt kell mondanom, hogy a 2001. év költségvetési gazdálkodásának kormányzati döntéshozatali mechanizmusaival, kormányzati gyakorlatával a magunk részéről egyetérteni nem tudunk, a beterjesztett zárszámadást annak számszerű pontosítása, a költségveté si forrásokkal való elszámolásnak a pontosítása miatt ugyanakkor elfogadásra javasoljuk, és remélem, hogy még néhány további pontosítás után ez az elfogadás meg is fog történni itt a parlamentben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖ K (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm a képviselő úr felszólalását, és megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjának nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Képviselő úr, öné a szó. VARGA MIHÁLY , a Fidesz képviselőcso portja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én is összefoglaljam a FideszMagyar Polgári Párt álláspontját a beterjesztett zárszámadással kapcsolatban. Előttem már többen elmondták, kétségtel en tény, hogy abban a furcsa helyzetben van egy ellenzéki párt is, hogy egy olyan dokumentumról kell elmondania az álláspontját, amelyet már az új kormány terjesztett be, ugyanakkor még egy korábbi időszakban, tevőlegesen is részt véve ebben a munkában, ő készített elő. Hadd kezdjem talán azzal, bár nem volt túlságosan régen, de mégis érdemes felidézni, hogy 2001ben milyen világgazdasági és európai környezetben történt a magyar gazdaság működése, és hogy ennek kapcsán a magyar államháztartás milyen kihívás okkal kellett hogy szembenézzen. A világgazdaság növekedésében 2000 végétől egy érezhető fordulat történt. A 2000. évi 4,4 százalékról 2001ben 2,3 százalékra mérséklődött ez a növekedés, és a számunkra gazdasági szempontból kifejezetten fontos eurozóna nö vekedése is a 2000es 3,4 százalékról 2001ben 1,6 százalékra csökkent. Példátlan módon először fordult elő a világgazdaságban, hogy az országok gazdasági teljesítményét befolyásoló három gazdasági erőközpontból mind a háromban egyszerre következett be vis szaesés, azaz az amerikai gazdaság, az eurozóna, NyugatEurópa és a japán gazdaság csökkenése egyszerre történt meg. Egy világgazdasági recessziót idézett elő ez a folyamat, amelyet tovább mélyített a szeptember 11i terrortámadás. Magyarországnak, a magya r gazdaságpolitikának tehát erre a környezetre kellett év közben is reagálni, és ehhez kellett a gazdaságpolitika változásait hozzáigazítani. Összességében azt fogalmazhatom meg, hogy a gazdaságpolitika részéről ugyanazok a válaszreakciók történtek meg, mi nt jó néhány más európai országban, egyfajta keresletélénkítéssel próbált reagálni a gazdaságpolitika arra, hogy a világgazdasági recesszió hatásait kivédje, és ma már kutatók ismerik el azt a tényt, hogy azok az országok tudták sikeresebben átvészelni és kisebb mértékűre szorítani a recesszió hatását, amelyek egyfajta aktív gazdaságpolitikával törekedtek ezeknek a hatásoknak a kivédésére. A magyar gazdaság teljesítményei tehát ennek az ellentmondásos esztendőnek a tükrében értelmezhetők, de nem árt felidéz ni azokat a számokat, amelyek jellemezték ezt az esztendőt. A gazdasági növekedés a várakozásainkhoz képest kisebb mértékű lett, az év egészében 3,8 százalékot ért el, a belföldi felhasználás mértéke kisebb mértékű lett, 3 százalékos ez a mérték. Ezzel pár huzamosan azonban, éppen a keresletélénkítés miatt, a lakossági fogyasztás és a reálbérek esetében a tervezett számokat sikerült teljesíteni, a lakossági fogyasztás mértéke 4 százalékos volt. Összehasonlításul szeretném csak felidézni, hogy 1995ben mínusz 7,1 százalékos, majd 1996ban mínusz 3,4 százalékos visszaesés volt a lakossági fogyasztásban, ennek tükrében, azt gondolom, értékelhető ez a 4 százalékos növekedés.
