Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
380 törvényi feltételeknek meg nem felelő szabályozással, és olyan célokra, amely célok - most már mindannyian tudjuk - meglehetősen a kormány közeli klientúra építésének céljait szolgálták. Ezzel kapcsolatban sok utólagos vizsgálat immáron bizonyítékokkal is szolgálhatott mindenki számára. Rendkívül problémásnak ítélhető, ha a 2001. évet nézzü k, az a folyamat is, amely a 2001. év gazdasági folyamatainak értékeléseként határozható meg. Ma is hallottuk itt már a Házban, hogy ez egy rendkívül sikeres év volt, milyen nagy teljesítményeket értek el magyarországi vállalkozások, egyáltalán az ország. A 2001. évre az a valóság, hogy a magyar gazdaság növekedése nagyobb volt, mint az Európai Unió átlaga, azonban ez a növekedés folyamatosan csökkenő ütemű volt. Molnár Albert képviselőtársam itt ma már megemlítette, hogy 2001 valamennyi negyedévében folyam atosan csökkenő növekedési ütem volt Magyarországon. De nemcsak a GDP növekedése csökkent folyamatosan, hanem ugyanígy csökkent az exportnövekedés üteme, ugyanígy csökkent a beruházásoknak a növekedési üteme, és ugyanígy csökkent ebben az évben az ipari te ljesítménynek az üteme is. Én azt gondolom, hogy amikor valaki sikertörténetről beszél a 2001. évet illetően, akkor ezekről a tényekről, a Statisztikai Hivatal által meghatározott tényekről elfeledkezik, márpedig nem lehet elfeledkezni, hogyha ezt az évet korrekten és helyesen akarjuk megítélni. A 2001. évhez tartozó zárszámadás kapcsán arról is érdemes szólni, hogy nem valóságos mértéket mutat, nem valóságos értéket mutat az a hiány, ami most ki van mutatva. Azért nem valóságos, mert a 2000. évről mintegy 90 milliárd forint letéti számlára helyezett összeg elköltésre került át a 2001. évre, és nagyjából százmilliárd forintos összegnek az elköltéséről hozott döntést a 2001. évben a kormány, amely pénzügyileg a 2002. évet fogja terhelni. Itt szintén elhangzot t már a mai napon, és gondolom, el fog még hangozni a későbbiekben is, és én szeretném egyértelművé tenni, hogy súlyos tévedés az az állítás, amikor valaki azt próbálja itt bemutatni, hogy hány darab pályázat pozitív elbírálásával milyen jelentős gazdasági növekedést, netán még foglalkoztatásnövekedést is elért a régi kormány a 2001. évben. A tény az, hogy a 2001. évben Széchenyiterves pályázatokra ötmilliárd forint kifizetésre került sor. Ne mondja tehát senki azt, az a kérésem, mert valótlanságot állít, hogy ezen ötmilliárd forint több ezer vagy több tízezer munkahely teremtését tette lehetővé a 2001. évben, és lehetőleg kerüljük el azt is, hogy ötmilliárd forint gazdasági növekedést növelő hatásáról beszéljen bárki, mert Magyarországon ötmilliárd forint mint csepp a tengerben, úgy elvész az egész gazdaságban, az egész költségvetésben is, azt kell mondjam. Ebből következően tehát valótlan mindazon állítás, ami ezen összeg felhasználását olyan módon próbálja bemutatni, hogy ez rendkívül erőteljes, pozitív h atást váltott ki a magyar gazdaság fejlődésére. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a 2001. évben sajnálatos módon még nem szakított a kormány azzal a gyakorlatával, amely gyakorlat abban volt megfogalmazható, hogy sok minden fontos a kormány számára ebben az országban, de a legfontosabb az Országimázs Központ jó pénzellátása. Ugyanis a legmagasabb költségvetési tételnövekedés a 2001. évi költségvetésnél nem másutt van, hanem a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésén belül, és ha azt is megvizsgáljuk, hogy me ly tételeknél, akkor ez az Országimázs Központ költségvetési forrásainak növekedésénél jelenik meg. Ma utólag már tudjuk, ennek az oka nem csak az volt, hogy a kormány jó imázst kívánt magának építeni, hogy jó imázst kívánt a Fidesznek építeni, hanem ennek az oka az is volt, hogy olyan vállalkozások, olyan vállalkozók voltak ennek az imázsépítésnek a szereplői, amely vállalkozók kifejezetten közel a kormányzat főszereplőjéhez, közel Orbán Viktorhoz, közel más tárcavezetőkhöz találták meg a megfelelő vállalk ozásfejlesztés lehetőségét, döntően költségvetési pénzek felhasználásával. Az Állami Számvevőszék jelentése kitér arra a problémára - és remélem, hogy az új kormánynak, az új Országgyűlésnek ezen probléma megoldásában sikerül majd eredményeket elérnie , a mi a
