Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
355 Tagolása, szerkezete és tartalmi meghatározatlansága, valamint egyes területeken tapa sztalható korlátozott összevethetősége ma akadályozza a valós folyamatok, változások nyomon követését. Visszatérő eleme a zárszámadási elemzés kapcsán tett megállapításainknak az is, hogy a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozására vonatkozó törvényi előírás végrehajtása késik, változatlanul nem áll rendelkezésre teljes körű és egységes szemléletű vagyonnyilvántartás az államháztartás alrendszereinek körében, illetve olyan nyilvántartási rend sem, amelynek alapján a vagyonelemek változása men nyiségében is követhető, ellenőrizhető lenne. Megemlítem, hogy az állami vagyon ellenőrzésével kapcsolatos egyik legfontosabb feladatunk az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének ellenőrzése. E feladatunkat idén is teljesítet tük, benyújtottuk az Országgyűlésnek a jelentést. Az államszámviteli rendszer áttekintésével, kiegészítésével összefüggésben lehetőség adódna a zárszámadási törvényjavaslat benyújtására vonatkozó törvényi előírások olyan módosítására is, amely lehetővé ten né a számvevőszéki észrevételek figyelembevételét a törvényjavaslat véglegezése előtt, s egyben biztosítaná, hogy az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat ismeretében érdemi határidőn belül véglegezhesse a zárszámadási jelentését az Állami Számvevősz ék. Ugyanis ebben az évben is a hatályos államháztartási törvényben megállapított határidőre az Országgyűlés elé benyújtható törvényjavaslat helyett annak tervezetét kaphattuk meg, és nem a Pénzügyminisztériumot hibáztattuk ezért. Ezt tettem és tettük abba n a reményben is, és ez kedvező, hogy a folyamatos szakértői egyeztetések eredményeként a törvényjavaslatra, a zárszámadási dokumentumra adott észrevételeinket az előterjesztő figyelembe vehette, és figyelembe is vette, részben a Pénzügyminisztérium hatásk örben, részben pedig a benyújtás előtti kormányülés döntésének megfelelően. Ezáltal az előterjesztett törvényjavaslat - és köszönjük a jó együttműködést - több helyen módosult, pontosabbá vált; kedvezőtlen abban a tekintetben, és talán ezt is fel lehetne o ldani, hogy a végleges törvényjavaslatot a jelentésünk lezárása után kaptuk meg, tehát önök lényegében egy állami számvevőszéki véleményt, egy tervezetet kaptak. Tisztelt Országgyűlés! Az elszámolás és elszámoltatás a közpénzek, a költségvetési előirányzat ok felhasználásáról akkor válik tartalmilag is teljes körűvé, ha a pénzköltés tényén, irányán és a törvényes kereteinek betartásán kívül a beszámolásra kötelezettek arról is számot adnak, hogy a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök elköltésével milyen, m ennyiségileg és minőségileg is mérhető feladatokat végeztek el az állampolgárok, a társadalom javára. Ennek megfelelően a törvényességi követelmények mellett a költségvetési gazdálkodásban is egyre inkább meghatározóvá kell válnia a teljesítménynek, illetv e értékelésének és számonkérésének, elsősorban azért, hogy a költségvetési források hatékonyan és ellenőrizhető módon kerüljenek felhasználásra. Így az államháztartási reform megvalósítása során egyebek mellett szemléletváltozást célszerű elérni a társadal ombiztosítási alapok előirányzatainak tervezési rendjében, ugyanakkor mondanám, hogy a társadalombiztosítási alapok kincstári finanszírozási tapasztalatai összességében jók. Az előirányzatgazdálkodás, az érintettek rendszeres egyeztetései ma már lehetővé teszik, hogy a finanszírozási gondok időben kerüljenek jelzésre. Ugyanakkor visszatérő megállapításunk, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok többsége a költségvetésben alultervezett - erre a miniszter úr is utalt. A társadalombiztosítási alapok költség vetésének véleményezésekor, ha ezt indokoltnak láttuk, eddig is minden esetben és a legutóbbi véleményünk összeállításakor is szóvá tettük, és felhívtuk a figyelmet az Országgyűlésnek az alultervezésre. A teljesítés évről évre bizonyította, hogy a társadal ombiztosítás hiánya állandósult, ez pedig alapvetően az Egészségbiztosítási Alap tekintetében okozott zavarokat. Az alapok pénzügyi biztonságának és működőképességének fenntartásában, a növekvő hiány finanszírozásában évek óta erősödik a központi költségve tés részvétele. Több éve javasoltuk az egészségbiztosítás zárt előirányzatai - kiemelten a gyógyszerkassza - tervezési gyakorlatának, támogatási rendszerének, a rokkantsági ellátások komplex rendszerének felülvizsgálatát, átalakítását, az egészségbiztosítá s
