Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
352 Még egy idézettel szeretném, remélem, nem untatni önöket, tisztelt képviselők, de talán érdemes a tava lyi, a 2001es költségvetés tárgyalásának vitájából is idézni, amely szerint az önök előtt lévő költségvetési javaslatot, amely a 20012002. évekre vonatkozik, a kormány az áttörés költségvetésének nevezte. “Miben jelent áttörést megítélésünk szerint az új költségvetés? Először is két évre szól, ezzel jelentős mértékben növeli a gazdálkodás stabilitását, előreláthatóságát. Másodszor: olyan dinamikusan növekvő gazdasági pályát vázol föl, amelyben a kiemelkedően gyors gazdasági növekedés a gazdasági egyensúly javulásával jár együtt. Harmadszor: az európaitól elmaradt életszínvonal javítására, a keresetek és a nyugdíjak emelésére van lehetőség úgy, hogy a családok gyermekneveléssel kapcsolatos terhei mérséklődnek, az országban kialakult területi egyenlőtlensége k szűkülnek.” Kicsit később folytatva és már konkrét számokról: “A benyújtott törvényjavaslatban mind a 2001., mind a 2002. évben a bruttó hazai termék 56 százalékos növekedésével számolunk, amely később elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásun k következtében 12 százalékkal tovább gyorsulhat.” Az idézet ismét Járai Zsigmond pénzügyminiszter úrtól származik a tavalyi költségvetés előterjesztésekor, és ebből, azt hiszem, világosan látható, hogy némely elemében kifejezetten rossz előrejelzéseken, nem megalapozott elképzeléseken alapul a 2001es költségvetés. Azok a gazdasági folyamatok, amelyek végül is a tavalyi évet jellemezték, sajnos már egy lassuló gazdasági növekedést mutattak: 3,8 százalék volt mindössze a gazdasági növekedés mértéke tavaly, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az azt megelőző évben. Más oldalról a GDP növekedésszerkezetében is már látszanak azok a kedvezőtlen tendenciák, amelyek sajnos 2002ben csak folytatódtak; a csökkenő exportnövekedés mellett a háztartási fogyasztás az , ami egyre inkább húzza a GDP növekedését; sajnos már a beruházások mértéke, az ipari termelés növekedésének mértéke is négyöt éves mélypontra csökkent; az infláció ugyan a 2000. évi 10 százalékról 9,2 százalékra csökkent, ami, azt kell mondjam, nagyon m érsékelt csökkenése az átlagos inflációnak. Részben ennek volt a következménye az, hogy komolyan megkérdőjeleződött a jegybank, illetve a kormány antiinflációs elkötelezettsége tavaly. Pár szót a konkrét államháztartási számokról. Az államháztartás hiánya az önök előtt lévő dokumentumok szerint 3,7 százalékról 3 százalékra csökkent. De azt kell mondjam, ez tipikus példája annak, hogy nem valós képet mutatnak azok a struktúrák, azok a számok, amelyek az előző időszakot jellemezték. (9.50) Ha ugyanis európai uniós metodikában nézzük - márpedig csak ebben lenne szabad az államháztartási hiányt mérni , akkor bizony már tavaly megindult a költségvetési hiány növekedése, a fiskális expanzió, ugyanis 3 százalékról 4,1 százalékra nőtt az a hiány, amit finanszíroznu nk kellett. Nem bűvésztrükkökről, nem megérthetetlen dolgokról van szó, egyszerűen annyi történt, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül olyan költségvetési kiadások jelentek meg, amelyek a korábbi statisztikát nem terhelték, viszont amelyek tényleges finanszírozási többletkötelezettséget róttak az államháztartásra. Ehhez kell még hozzátenni azt a módosítást, ami szintén árnyalja a képet, hogy 2000 decemberében 95 milliárd forintot helyezett az előző kormány letéti számlára, amit az Állami Számvevőszék jelentése is törvénytelennek minősített, és amely kiadások valójában 2001ben jelentek meg, s ebben az értelemben szintén további áttekinthetetlenséget okoznak. A jövedelemcentralizáció - és ez nagy valószínűséggel pontos szám - 42,6 százalékról 42,7 száza lékra nőtt, tehát nem csökkent a bevételi szint, nem volt adócsökkentés 2001ben. Az újraelosztás a hagyományos költségvetési kiadásoknál látszólag csökkent 0,7 százalékponttal, de ha hozzáadjuk ehhez az MFBnél felmerülő kiadásokat, illetve az ÁPV Rt.nél felmerülő kiadásokat, akkor a kiadások szintje is nőtt a GDPhez képest, ami azt jelenti, hogy 2001ben az állam mérete nőtt, az államháztartás nagyobb szerepet vállalt az egész gazdaságban.
