Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 11 (42. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3509 folyamatosan fog sérülni a szövetkezetek alapelve, az "egy tag: egy szavazat" elve, hiszen ezzel a módosítással ez most már semmiképpen sem tartható fenn. Én azt hiszem, csatlakozva Farkas képviselő úr javaslatához, mindenképpen át kell gondolni, hog y a szövetkezeti hitelintézetek a helyükön vannake, jó helyen vannake, de addig is ezeket a változásokat, amelyeket ebben a törvényjavaslatban olvashatunk, mindenképpen át és újra kell gondolni, és arra kell törekedni, hogy legalább a jelenlegi szint, a jelenlegi szabályozás maradjon fenn, és ezt a célt szolgálta az én módosító javaslatom. A másik a Betétbiztosítási Alapra vonatkozó javaslat, amely azt a célt szolgálja, hogy egyáltalán gondoljuk meg, szükség vane arra, hogy most változtassunk, szűk másfé l évvel az európai uniós belépés előtt ezen a rendszeren. Hiszen önmagában nagyon jól hangzik az, hogy hárommillió forintra emeljük a betétbiztosítás összegét, de ma Magyarországon a félmillió forintot sem éri el az átlagos betétnagyság, a Betétbiztosítási Alap sincs talán felkészülve egy ilyen nagymértékű ugrásra, másrészt az európai uniós belépéssel úgyis hatmillió forintra emelkedik a kötelező betétbiztosítás összege, tehát semmi nem indokolja, hogy erre a rövid időszakra megváltoztassuk ezen hitelintéze ti törvényi passzushelyeket. Én azt hiszem, hogy célszerű itt is megtartani az eredeti szabályozást, és ezt a célt szolgálta a 6. módosító javaslatom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fides zMagyar Polgári Párt. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hozzászólásomat az előttünk lévő törvényjavaslat 12., 14. és 15. pontjaihoz fűzném. Amit hallottunk már képviselőtársaimtól e tekintetben, valóban üdvös, szorosan a témához szól. Mégis szeretném valamire felhívni a figyelmünket, az Országgyűlés figyelmét, és azokét, akik számontartják, hogy hogyan is gondoljuk a módosítani hitelintézetek szerepét, egyes rendelkezéseit, különösképpen a szövetkezeti szférában - később másokról is szó lunk majd, szeretnék én magam is szólni. Javaslom, hogy a szövetkezeti szférában a hitelintézetek szerepét úgy tekintsük, hogy itt a hangsúly a szövetkezeti formán van. Hitelintézet ez, de mint intézmény, mint institúció: szövetkezet - ahol a személyeken v an a hangsúly. Tehát személyek összefogása, és nem pedig tőke- vagy vagyonösszefogás. Persze, hogy ezek a személyek a maguk, többnyire szerény vagyonával, eszközeivel jelennek meg, csatlakoznak a szövetkezetekhez, mégis a hangsúly a személyen van. Ebből kö vetkezik az, tisztelt Ház, és ezt szeretném hangsúlyozni - bizonyos mértékig egyetértésben mind a két képviselőtársunkkal, bár én továbbmennék, az , azt javasolom, hogy intézmények kicsit vagy még kevésbé legyenek, lehessenek tagjai a szövetkezeteknek. He lyesnek tartom azt, hogy Dancsó képviselő úr javasolja, hogy kisebb részt tulajdonolhatnak intézmények a szövetkezeti tagok sorában. (9.50) Én talán még kevesebbet szeretnék látni. Sőt ideálisan a szövetkezeti gondolat története és eredményei szerte a vilá gban azt mutatják, az elmúlt évszázad első felében Magyarországon is éppen abban volt a hitelszövetkezetek az ereje, hogy emberek tízezreit, százezreit magukhoz vonzották - de nem intézményeket. Nem volt a községi ipartestület, valamilyen más ipartestület vagy intézmény, vagy kormányzat tagja azoknak a szövetkezeteknek - éppen azok elleni védekezésképpen jöttek létre. Tehát a szövetkezeti forma, gazdaságipénzügyi forma, egyfajta védekezés egy olyan gazdasági rendszerben, ahol a verseny szabja meg a működés menetét - ami nagyon helyes. Azonban ha a szövetkezetek csak a versenyre támaszkodnának, igen gyakran hátrányban találnák magukat. Ezért az emberek összefogása, a személyek összefogása . A törvények régen is, most is - és
