Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 11 (42. szám) - Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. LÁZÁR JÁNOS jegyző: - ELNÖK (dr. Szájer József): - FARKAS IMRE (MSZP):
3507 Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitára a törvényjavaslat szerkezeti rendjét és a módosító javaslatok közö tti összefüggéseket figyelembe véve három szakaszban kerüljön sor. Felkérem Lázár János jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat. DR. LÁZÁR JÁNOS jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A vita javasolt szerkezete a következő. Első szakasz: a hitelintéz eti törvény módosítását kezdeményező rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatok az ajánlás 120. pontjai alapján. Második szakasz: a tőkepiaci törvényt módosító javaslatok az ajánlás 2148. pontjai szerint, valamint a 61., 62. és 63. pontok, amelyek e t örvény mellékletének megváltoztatására irányulnak. Harmadik szakasz: az előterjesztéssel érintett további pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítását kezdeményező rendelkezésekhez érkezett indítványok a 4960. pontok alapján. ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Aki a jegyző által ismertetett indítvánnyal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 12 0. pontjai alapján. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Négy módosító javaslatot nyújtottunk be Podolák György képviselő úrral a hitelintézeti törvén y módosítására. A 11., 13., 16., 18. számot viselik az ajánlásban ezek a módosító javaslatok. A javaslataink közös vonása, hogy a szövetkezeti hitelintézetek és a más pénzügyi vállalkozások közötti különbségeket igyekeztünk a módosító javaslatainkban csökk enteni. Így például ez a törvénymódosítás a tagok számát illetően tízszeres elvárást fogalmaz meg a szövetkezeti hitelintézetek esetében. Felmerül a kérdés, hogy indokolte ebben a törvényben ilyen nagy különbséget tenni az ilyen jellegű pénzintézetek közö tt. Úgy gondoljuk, hogy ezt a különbséget célszerű lenne enyhíteni. Ennek több megoldása is lehetséges. Az egyik például az, ha a többi pénzügyi vállalkoznál is 15nél több tag jelenlétét várnánk el. Úgy gondoljuk, hogy ez egy alapos felvetés, hiszen ha a befektetők biztonságáról beszélünk, akkor a több tag elvárása erre némi garanciát is jelentene, hiszen az elmúlt években Magyarországon a tagok alacsony száma miatt adódtak különböző problémák. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezeknél a pénzintézeteknél is megfon tolandó lett volna a tagok számának az emelése. Ha ez nem, akkor viszont vitatjuk, hogy a szövetkezeti hitelintézetek esetében miért kell 13szoros taglétszámot elvárni a többi pénzügyi vállalkozáshoz képest. Nem hisszük, hogy az a kockázat, amit a szövetk ezeti hitelintézetek jelentenek, az éppen, mondjuk, egy 13szoros taglétszámelvárásban fogalmazható meg, ennek nem látjuk az indokoltságát. A másik módosítás, amelyben ezt az indokolatlan különbséget érzékeljük, hogy a törvényjavaslat a más pénzügyi vállal kozások esetében eltörli a tulajdonszerzési korlátot, azaz a minimálisan elvárható 15 tag esetében bárki szerezhet 15 százaléknál nagyobb részesedést. (9.40) Nem akarom a dolgot dramatizálni: egy tag akár 99 százalékost is szerezhet egy ilyen pénzintézetné l. Azt gondoljuk, hogy ez is egyfajta kockázatot jelent a befektetők számára, és arra is volt már Magyarországon példa, hogy ez mivel járhat, hogyan rendülhet meg egy pénzügyi vállalkozásnak a működése, és az mit jelent a befektetők számára. Ezért önmagába n is megfontolandónak tartjuk ennek a tulajdonosi korlátnak az eltörlését. Ha mégis úgy gondolja a
