Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 11 (42. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
3503 esetben lehetővé válik a kamatok csökkentése anélkül, hogy a Magyar Nemzeti Bank által me ghatározott inflációs célt meg kellene változtatni, hiszen a dezinfláció folyamatos fenntartása a kormány által követett gazdasági stratégiának is egyik prioritása. Mindamellett nyilvánvalóan nem szerencsés, hogy a Magyar Nemzeti Bank az általa kitűzött in flációs célt csak a gazdaság versenyképességét veszélyeztető mértékű forintfelértékelődés segítségével tudta és tudja elérni. A forint tavaly május óta bekövetkezett, körülbelül 11 százalékos erősödése a magyar exportőrök számára 100 milliárd forintos nagy ságrendű exportárbevételkiesést eredményezett. Ugyancsak nem meggondolatlanul, a magyar vállalkozások versenyképességének javítására fogadta el a magyar kormány a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a z idő leteltét.) Széchenyi vállalkozásfejlesztési programot. A jelenlegi kormányról tehát egy dolog bizonyosan állítható, tisztelt képviselőtársaim: hogy nem meggondolatlanul, hanem éppen meggondoltan, átgondoltan és következetesen cselekszik. Köszönöm szé pen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pető Iván frakcióvezetőhelyettes úr, Szabad Demokraták Szövetsége. (9.20) DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten újra nem sikerült elnököt választani a Magyar Televízió élére. Szívem szerint sértő szavakkal illetném azokat, akik megakadályozták a választást, mert a titkos szavazás miatt elvben nem tudható, hogy ki k ők, és talán, ha sértegetném őket, végre megnyilatkoznának, hogy miért tették, és mi volt tettükben a ráció. Persze tudjuk, hogy kik azok, akik politikai parancsra, minden indok nélkül a káoszra, a legyen minél rosszabbra szavaztak: a Fidesz és az MDF ku rátorai, akik a rendelkezésükre álló 10 szavazatból 7 érvénytelent adtak le. Igaza van a kuratórium elnökének, aki egyébként maga is közéjük tartozik: a választási kudarc nem írható a médiatörvény hibáinak számlájára. A német rendszer is hasonlít a magyarh oz, ám a közszolgálati televízió ott mégsem marad elnök nélkül. Nálunk - mondja önkritikusan a kuratórium elnöke - hiányzik a törvény mögül a politikai kultúra, illetve a konszenzusra való hajlam. Akik most megakadályozták az elnökválasztást, ugyanazok, ak ik az elmúlt években kormánypártiként ellenzéki partnereik nélkül ülhettek a tulajdonosi testületben. Kényükrekedvükre teremthettek maguknak elnököt, miközben - mondhatnánk - úri passziójukhoz tízmilliárd számra kapták az akkori kormánytöbbségtől az adófo rintokat; igaz, közben sikerült leverniük 10 százalékra a Magyar Televízió nézettségét. A romboló döntés most különös kegyelmi pillanatban érkezett. Soha eddig ennyi kiváló szakember nem jelentkezett a feladatra, hogy megszilárdítsák vagy inkább megteremts ék az európai demokráciákban alapintézménynek számító köztelevíziózást. Akik most nem akartak elnököt, azok a jelek szerint csak pártszolgálatost tudnak elképzelni e poszton. A kormánypártok így kénytelenek azzal számolni, hogy az ellenzék továbbra is az e ddigi magatartást követi: minden, a közszolgálati televízió konszolidálását célzó elképzelést ellenez, mert úgy tűnik, vagy övék a televízió, vagy legyen káosz, hogy kiabálni lehessen: vége a szabadságnak, saját állami televíziót akarunk! Mit lehet ilyen h elyzetben tenni? Megpróbálhatnánk gyorsan, részlegesen módosítani a médiatörvényt, hogy legyenek civilek a pártdelegáltak helyett. Boldogan megtennénk, de nem lehet illúziónk: a mai ellenzéki pártok ebbe se mennének bele, mint ahogy az előző ciklusban is v isszautasítottak minden ilyen kezdeményezést, és mint ahogy most sem hajlandóak az előfizetői díj, hivatalos nevén a készülékhasználati díj helyett kiszámítható, stabil rendszer megteremtésében a konszenzust keresni.
