Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
351 leteltét.) fegyvertelenek lesznek, ha így folytatódik a rendszer, nem tudják az európai uniós pályázatokat megfelelően megpályázni és megnyerni. Tehát 2003ban folytatódik - módosított körülmények között - a Széchenyiterv, 2004tő l pedig belesimul a nemzeti fejlesztési tervbe, és lehetővé válik európai uniós pályázatok benyújtása is a hazai kis- és középvállalkozók részére. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) A Magyar Közt ársaság 20012002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, állam titkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 20012002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelenté s általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/762. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/762/318. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót László Csaba pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerint 30 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Elnök Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy rövid idézettel kezdeném az idei zárszámadási expozémat, amelyet talá n többen fel fognak ismerni. Az idézet a következő: “Általában meglehetősen paradox helyzet alakul ki a kormányváltás évében az előző évről szóló zárszámadási törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor, hiszen arról van szó, hogy az új kormány tiszte az e lőző kormány működésének utolsó teljes évéről szóló pénzügyi beszámolót törvényként elfogadásra javasolni. Mindebből adódik, hogy az expozét mondó új pénzügyminiszternek is viszonylag sajátos a szerepköre. Ezért egy rövid, mértéktartó, tárgyszerű és konstr uktív gondolatcserét javasolok.” Az idézet az 1997es zárszámadásra vonatkozik, és Járai Zsigmond úr mondta el, amikor új pénzügyminiszterként 1998ban a zárszámadási törvényjavaslatot benyújtotta. Való ban paradox a helyzet, ugyanis az viszonylag ritkán fordul elő még Magyarországon is, hogy más nyújtotta be a törvényjavaslatot, más volt felelős a végrehajtásért, és más felelős végül is a zárszámadás előterjesztésekor. Azt hiszem, hogy ebből a szempontbó l valóban sajátos a helyzet, de néhány dolog azért valóban általában változatlan ilyenkor is. A tények, a számok makacs dolgok, tehát a zárszámadás kapcsán, azt hiszem, van mégis értelme a vitának, van lehetősége annak, hogy olyan eszmecsere történjen, ami mindannyiunk számára hasznos lehet. Tehát még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy politikai felelősséget ezért a zárszámadásért nem tudunk vállalni; az összeállítás pontossága az, amit alapvetően számon lehet rajtunk kérni. A zárszámadás sok tekintetben jel zi már azokat a problémákat, azokat a feszültségeket, amelyek a költségvetés összeállítását jellemezték az elmúlt időszakban, azt, hogy több tekintetben nem tud a zárszámadás pontos képet mutatni arról az államháztartásról, amely 2001ben a folyamatokat je llemezte. Ez is megerősíti azt, hogy arra az üvegzsebprogramra, azoknak a módszertani változásoknak a végrehajtására szükség van, amelynek hatására egy európai uniós módszertanra át tudunk a jövő évtől térni. Ugyancsak hangsúlyozni lehet, hogy azok a prior itások, amelyek a tavalyi költségvetést jellemezték, nem egyeznek meg az új kormány prioritásaival; ezt bizonyítja például az első száz nap programja is.
