Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (MDF):
345 az idő leteltét.) mellénk akkor, amikor a magyar vidéket, falvainkat ki akarjuk zökkenteni abból a kátyúból, amelybe az elmúlt évtizedbe került. Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra je lentkezett Font Sándor frakcióvezetőhelyettes, a Magyar Demokrata Fórumtól, “Szabad, nem szabad?” címmel. Parancsoljon, öné a szó. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jászladány - sokan, sokféleképpen értelmezik , hogy mi is történt a közelmúltban az alapítványi iskola kapcsán. Az alaptörténet ismert, két évvel ezelőtt több mint ezer támogató aláírás mellett kezdeményezték egy magániskola megalapítását a tanulni vágyók esélyeinek javítása érdekében. Tették ezt azé rt is, mert az állami iskolában nem egy alkalommal 91/2 10kor kezdődött a tanítás a rendbontások miatt, és néha rendőri segédlet kellett a helyzet normalizálása végett. A kialakult állapotok következtében ma mintegy száz jászladányi gyermek a környező te lepülések iskoláiba jár, inkább vállalva a többletterheket, csak nyugodtan tanulhassanak. A kétéves ügyintézési procedúra után a helyben tanuló gyerekek több mint 30 százaléka iratkozott be az alapítványi iskolába, a beiratkozottak több mint 15 százaléka c igány származású. Azonban az iskola mégsem kezdhette meg a működését, mert a megyei közigazgatási hivatal augusztus 30án megsemmisítette a kiadott működési engedélyt, majd nyomatékul az Oktatási Minisztérium szeptember 3án eljuttatott levelével jelezte: nem adja ki a minisztériumi azonosítót, azaz az iskola nem működhet. Az érintett szülők tüntetést kezdeményeztek az iskola működése érdekében, a roma kisebbségi önkormányzat tiltakozik az iskola lehetséges működése ellen; az esettel Mádl Ferenc köztársaság i elnök úr is kénytelen volt foglalkozni. Sajnálatos módon felelős beosztású személyek az esetet úgy állítják be, mintha az alapítványi iskola létrejöttével tulajdonképpen a romákat rekesztenék ki a tanulás lehetőségéből. Tudjuk, ma három fő iskolatípus va n: állami, egyházi és magán, azaz alapítványi. Érdekes módon a magániskolák legnagyobb támogatója az az SZDSZ volt a kezdetek kezdetén, amely pártnak az oktatási minisztere most megtagadta az okirat kiadását. Talán csak nem az a baj, hogy ez az iskola nem egy nagyvárosban létesült, és oda nemcsak intellektüel háttérrel rendelkező családok gyermekei járhatnának? Az már nem fér bele az alapítási szabadságba, ha az iskolaalapítás történetesen egy vidéki, hatezer lakosú településen történik? Az már probléma, ha vidéken is vannak, akik jobban szeretnének tanulni, és a végén netán értelmiségiek lesznek, magyarok, cigányok vegyesen? Úgy tűnik, ez probléma, és hogy ez ne következhessen be, kifordítva a törvény írott szövegét, jogi hibát kell találni az alapítás körü l, és máris minden rendben, az amúgy is lassan döcögő szekér végképp elakad. És ha az ügy megakasztásához ez nem elég, akkor kiabáljunk magyarcigány ellentétről, diszkriminációról, mondjuk meg a roma kisebbségnek, hogy az, amit velük tesznek, az szegregác ió. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint és a jelenlegi törvényi rendelkezések szerint is minden állampolgár alkotmányos joga az iskolaalapítás és a szabad iskolaválasztás. Súlyos felelősség terheli mindazokat, akik etnikai, kisebbségi diszkrimináció ként tüntették fel az esetet, és jogi csűrcsavarással megakadályozták, hogy az állampolgárok élhessenek alkotmányos jogaikkal. A minisztériumnak a helyzetet nem kiélezni, hanem segítő közbenjárásával tompítani kellett volna. Érthetetlen, hogy a minisztériu m hogyan lehet a hatékonyabb felzárkóztatás feltételeinek megteremtése ellen, egy alapítványi iskola ellen. A Magyar Demokrata Fórum ugyanakkor reméli,
