Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
341 GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, MESTERHÁZI ATTILA gyermek, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár, IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi áll amtitkár, CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, DR. CSEPELI GYÖRGY, informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár, DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, PÁL TIBOR belügyminiszté riumi államtitkár, DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter és BURÁNY SÁNDOR államtitkár, DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 4. ülésnapja 2002. szeptember 18án, szerdán (9.00 óra - Elnök: dr. Szili Katalin Jegyzők: Herényi Károly és Nagy Nóra) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm valamennyi jelen lévő képviselőtársamat, kösz öntöm a kormány tagjait, köszöntöm munkatársainkat és köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunkat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Nagy Nó ra jegyző asszony és Herényi Károly jegyző úr lesz segítségemre. Megemlékezés Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ü nnepi alkalomból szeretnék önökhöz szólni. Mint azt természetesen önök is tudják, 1802. szeptember 19én született Kossuth Lajos , újkori történelmünk egyik legkiemelkedőbb alakja. Kossuth pályája kezdetétől küzdött az ország gazdasági, politikai függetlens égéért, hírlapíróként a sajtószabadságért, vállalva még ezzel a börtönt is. A forradalom győzelme után a pénzügyi tárcát kapta a Batthyánykormányban, 1848 őszétől pedig a honvédelmi bizottmány elnökeként a szabadságát, függetlenségét védő nemzet tényleges vezetője lett. Szinte a semmiből teremtett szavaival olyan hadsereget, amely a csendessé vált Európa legjobbjainak reménysége volt 1849 tavaszán. Kora és utókora az 184849es forradalom és szabadságharc jelképes alakjának tekintette, és személyéhez kötöt te annak minden eredményét, így a jobbágyfelszabadítást is. Jól jellemzi ezt a tényt a parasztság sok évtizeden át megtörhetetlen Kossuthkultusza. Kossuth nem volt hibátlan politikus, de volt egy olyan erénye, amit nem ártana elsajátítani a közéleti szere plőknek: képes volt korrigálni tévedéseit. Ismeretes tény, hogy a forradalom kezdeti időszakában kevés megértést tanúsított a hazai nemzeti kisebbségek igényei iránt, és ennek sajnos végzetes következményei lettek a szabadságharc időszakában. Ám az 1849es nemzetiségi törvény, majd a Dunakonföderáció gondolata bizonyítja, hogy felismerte a térség népeinek egymásra utaltságát, és levonta az ebből adódó következtetéseket.
