Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
342 A forradalom és szabadságharc veresége után Kossuth számára az emigráció több mint négy évtizede következett. Egy ideig élt benne a remény, hogy a magyar ügy iránt fogékonnyá tehetők bizonyos európai hatalmak, viszont csalódnia kellett. Kossuth tudatosan vállalta a magányosságot is, bizonyos távolságot tartva még a nevével fellépő politikai erőktől is. Úgy érezte, valakinek tisztán kell megőrizni 184849 eszméit, és ezért élete utolsó pillanatáig sem kötött kompromisszumot a kiegyezéses rendszerrel, és csak holtában tért haza. Kossuth példája, történelmi öröksége máig tartó viták tárgya. A ve reség után itthon és az emigrációban is sokan kárhoztatták állítólagos túlzott radikalizmusáért, ami némelyek szerint a szabadságharc tragikus végéhez vezetett. Korról korra ismétlődött a próbálkozás a konstruktív Széchenyi és a realitásokra kevéssé érzéke ny Kossuth szembeállítására. Jó lenne, ha mindannyian megértenénk, bár Kossuth kárhoztatta a kiegyezést, 1867re és az azt követő fél évszázados fellendülésre nem kerülhetett volna sor 184849 nélkül. A Kossuthéletműről gondolkodók figyelmébe ajánljuk tan ulságként BajcsyZsilinszky Endre 1942ben írott szavait: “Az én szememben a magyar nép meséibe száműzött Kossuth bizonyult a tizenkilencedik század legnagyobb magyar látnokának, s végeredményben az igazi nagyvonalú magyar politikai realizmus legnagyobb hő sének is.” Kívánom, hogy emlékezetünkben így éljen Kossuth, és így legyen példa a jelen, a jövő magyar politikusai számára. Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid megemlékezés után a mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga László frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “Csak együtt mehetünk az Európai Unióba” címmel. Mielőtt megadnám a szót a képviselő úrnak, átadom az elnöklést Mandur László alelnök úrnak, és kívánok önöknek szép napot és gyümölcsöző, eredményes vitát. Viszontlátásra! (Taps.) (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) VA RGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor elmúlt heti nyilatkozatát az európai uniós csatlakozást támogató jobboldali szavazatok feltételeiről akkor még elszólásnak vélték elvbarátai is. A nyilatkozatot azóta új abb döbbenetes kitételekkel erősítette meg a parlamenti politizálást nem sokra tartó, ezért máshonnan üzengető exminiszterelnök. Mindezt olyan időszakban, amikor folyik az előző kormányzat mulasztásainak felszámolása a SAPARDforrások felhasználásának megs zervezésében, a legkényesebb fejezetek lezárásában és a széles társadalmi felkészülés megszervezésében. A szélsőséges szavazatok megszerzésének ez a formája kétséges, de mindenképpen felelőtlen dolog. A véletlen úgy hozta, hogy éppen ezen a napon kezdtünk el egy többlépcsős uniós felkészítést Zalaegerszegen. A meghirdetéskor húszharminc részvevőre számítottunk, akik majd térségmenedzserek, szolgáltató irodák alkalmazottjai lehetnek. A jelentkezők száma, összetétele minden várakozásunkat felülmúlta. Falvakb an dolgozó alapítványok, egyházi szervezetek, önkormányzati alkalmazottak, települési polgármesterek, óvónők, tanárok, mezőgazdaságban dolgozók vagy éppen friss diplomás, több nyelvet beszélő pályakezdők látták úgy, ide érdemes lesz beiratkozni. Orbán Vikt ornak is válasz, hogy több mint kétszázan zsúfolódtunk az előadóterembe, s indítottuk el a majd körzetekben folytatódó párbeszéd és felkészítő folyamatát. Nagyon magas arányban igenli az ország csatlakozásunkat, mindeközben - s ezt mondták ki barátaink a t anfolyamon
