Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter):
333 életképes gazdaságok látszanak kibontakozni abban a közegben, ahol a részleges kárpótlás következmén yeként tömeges nagyságrendben jutottak termőföldtulajdonhoz az ország polgárai. A mai mezőgazdaság magán hordozza az átalakulás legkülönbözőbb jegyeit a gazdálkodói minőségtől a spekulációs kalandorságig, nem is beszélve az érzelmi megnyilatkozásokról. De túl az érzelmeken, hagyományaink és a jövő európai gazdálkodási formái minőséget kell hogy teremtsenek már a fenntartható mezőgazdasági termelésben is. Az ország termőtájai, hagyományai, történelmileg kialakult tájegységei speciális helyzeteket teremtettek az ott élők számára, és ezzel összefüggtek életkörülményeik, amelyek mára még differenciáltabban jelentkeznek. Különleges tájegységünk a DunaTiszaközi alföldön a homokhátság, amely történelmi viharaink során mindig állta a próbát, és ha kellett, a puszt a szerepét töltötte be, kedvezőbb időkben mezőgazdasági paradicsommá vált. (18.20) Nemcsak gazdasági értelemben vált ez a táj aranyhomokká, kultúrtörténetileg is kiemelkedő jelentőséggel bírt. Társadalmi tekintetben pedig, minden modernizációt mellőzve, jó részt nélkülözni tudta a nagybirtokrendszert, és az állattenyésztésben, a tartási módokban, a növénytermesztési, a kertészeti ágazatokban, ha magán is viselte a kor jegyeit, de kiválót alkotott, önszerveződéssel, a talpon maradás küzdelmében. Az elérhető p ozitív diszkrimináció azonban hódoltsági körülmények között sem volt nélkülözhető. A homokhátságban élő és ott lakó nép csökönyösen újra kezdte építeni a gazdaságát ma is, mint már többször a történelem során, szívósan megküzdött az adminisztratív nehézség ekkel, tervezett, és nekilátott a családi gazdálkodás újbóli létrehozásának, melynek egyik sarokköve a tanyasi életforma valamilyen változata. Emlékeiben még él a hagyomány, zsigereiben az alkotás vágya, álmaiban a holnap gazdasága. A privatizációs folyama tok az évek során azonban mostoha sorba juttatták a vállalkozás bajnokait. A tőkenélküliség mellett megjelentek a nyomott felvásárlási árak, a spekulánsok, a nyomasztó piacnélküliség és ennek koronájaként a halasztott fizetések, majd a csődhelyzetes felvás árló cégek trükkjei folytán sokak jogos követelése veszett el kilátástalan reménytelenségben. E jelenségek a piacgazdaság torzszülöttjei, és méltatlan hozzánk, hogy a történelem néhai eredeti tőkefelhalmozásának hitványságai kísértetiesen megismétlődjenek a fejlett piacgazdaság szomszédságában. Ilyen körülmények között beszélni sem lehet bővített újratermelésről. A létbizonytalanság közegében élnek a homokhátsági állattartó gazdák, akik segélykiáltással hívják fel az igen tisztelt kormány figyelmét helyzetü k tarthatatlanságára. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az alacsony aranykoronaértékű területek gabonatermesztési gyakorlata fenntarthatatlan, mint például a rozs, esetleg a tritikále termése a betakarítás költségeit sem fedezi, és csak kényszerű szükségből v agy talajvédelmi okokból szerepel a vetésforgóban. Felmerül az ugaroltatás valamilyen formája, mert a területek egy részén szinte biztos a ráfizetés. Indokoltnak látjuk hosszabb távra is beépíteni a támogatások rendszerébe az ugaroltatás gondolatát, a haza i fehérjenövények termelésének támogatását, mint például a lucerna és a gyepek felújítását, valamint a gyeptelepítési program beindítását. A tömegtakarmányok termelésének előmozdítására is törekednünk kellene, amit az idei aszály várható következménye is i ndokolttá tesz. A vázolt gondok megoldásában, illetőleg az abban való közreműködésben a falugazdászhálózat komoly segítséget nyújthatna, mint közvetlen kapcsolattartó és ellenőrző szervezet. Kíséreljük meg érzékeltetni, hogy komoly gondjaik közepette nem lesznek magukra hagyatva a gazdák, a piaci haramiáknak legyen miért reszketniük, és ne a gazdálkodóknak kelljen aggódniuk, indokolatlanul tönkremenniük a mindennapos helytállásuk mellett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖ K (Harrach Péter) : A kormány nevében Szanyi Tibor államtitkár úr válaszol.
