Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3290 azokat, akik együttműködtek az egykori állambizt onsági szolgálatokkal, a politikai hierarchia legtetején álló személyről, magáról a miniszterelnökről derült ki, hogy a titkosrendőrséget, a politikai rendőrséget szolgálta. Tehát államtitkár úr, úgy gondolom, hogy szabályozás szükségessége mind a két olda lon felvetődött. (21.00) (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Önök is terjesztettek be, közel egy időben terjesztettük be a törvényjavaslatot. Wiener György képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy mi az értelme az átvil ágításnak, hogy egyáltalán vane értelme, és mi a szankciók jelentősége: valóban, akkor van értelme az átvilágításnak és az ellenőrzésnek, ha ahhoz következmény fűződik. De attól, hogy egy következmény - és ez a konstrukció, hogy következmény fűződik - nem tetszik önnek, attól még nem jelenti azt, hogy az alkotmányellenes, mert például a jelenlegi szankciórendszer alkotmányos. Én úgy gondolom, hogy jelenleg a cél nem az, hogy nyilvánosságra kerüljön, hanem hogy lemondásra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szólítsák fel azt a képviselőt, aki együttműködött a titkosszolgálatokkal. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Wiener György, a Szocialista Párt képviselője. DR. WI ENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Demeter Ervin is elismerte azt, hogy az összeférhetetlenség kimondása szemben áll a ma hatályos alkotmányos rendelkezésekkel. Felsoroltam néhány alkotmányos rendelkezést is , amely - hogy úgy mondjam - komolyan sérülne abban az esetben, ha az általa javasoltakat a parlament megszavazná. Így például nem lehet senkit kizárni jelen pillanatban az aktív és a passzív választójogból, nem lehet senkit ilyen alapon eltiltani attól, h ogy közhivatalt töltsön be. Hozzá kell tennem azt is, hogy megválasztott személyeknek utólag ilyen ismérvek alapján történő eltávolítása az egész demokratikus jogállamiság alapelveivel szemben áll, hiszen ezeket a személyeket megválasztották, választás ala pján töltik be a funkciójukat, a parlament választja a kormányfőt a ma hatályos alkotmányos szabályok szerint. Ma pontosan rögzítettek azok az esetek, amikor ki lehet mondani a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, a miniszterekkel vagy a parlamenti képviselőkkel szemben az összeférhetetlenséget. Ezek mind a gazdasági, illetőleg a jogi, hivatali összeférhetetlenség kategóriájába tartoznak. Mindegyik összeférhetetlenség - erre már Tóth András is felhívta a figyelmet - megszüntethető. Az ön javaslatában szereplő összeférhetetlenségek viszont megszüntethetetlenek. Korábban is hivatkoztam arra, hogy maga Antall József fogalmazott úgy a kerekasztaltárgyalásokon, hogy csak azokat az összeférhetetlenségi eseteket ismeri el, amelyek a mai nyugati alkotmányokb an, illetőleg alkotmányos törvényekben is szerepelnek, más jellegűeket nem. Az általános vitában arra is hivatkoztam, hogy a Horthykorszaknak, illetőleg az 194990 közötti időszaknak volt ismérve a politikai összeférhetetlenség. Ön ezt kívánja visszaállít ani. Nyitray képviselőtársam megjegyzéseire később reagálnék. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Tóth Andrásnak adom meg a szót, az MSZP képviselőjének. TÓTH ANDRÁS (MSZP) :
