Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
3289 embereket szanaszét púderozni, nemzeti hőst csinálni belőlük, elmondani róluk, hogy micsoda nagyszerű emberek, hogy majd a tisztelt választóközönség egy következő megmérettetésre elfelejtsen mindent , amit esetleg ez a semmit nem érő átvilágítás föltárt, és azt mondja, hogy ugyan, hát ezeket a derék jó embereket dehogynem választjuk újra. Majd megválasztjuk újra, egyszer, kétszer, százszor! És tulajdonképpen az egész eljárásnak ez a kitekert logikája, ez a mérhetetlen cinizmusa az, ami engem igazából egész egyszerűen fölháborít. És vegyék tudomásul, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Ennél még az is jobb lett volna, ha hozzá sem nyúlunk semmihez. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalá sra következik Tóth András, a Szocialista Párt képviselője. TÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Demeter úr érveléséhez szeretnék csatlakozni. Demeter úr két elemmel bővíti az 1994. évi XXIII. törvényt. Ő beemeli a volt állampárt központi bizottságának és politikai bizottságának tagjait, illetve a függetlenített párttitkárokat, hivatkozván arra, hogy ők működtetők és haszonélvezők, irányítók voltak s a többi. Én egy kérdést föltettem az eddigi vita során, természetesen tudom, hogy a kérdésre nehéz válaszolni, ezért nem kaptam választ. De megpróbálom még egyszer föltenni. Kérem: ha ez annyira fontos, mai magyar társadalmi igény, hogy e két kör részére is egy átvilágítási követelményt írjon elő az Országgyűlés, miért nem tette meg ez t az Országgyűlés 1998 és 2002 között? Ez azért alapkérdés, mert ha erre tudnak válaszolni, akkor el tudják oszlatni azt a vádat, hogy nem aktuálpolitikai kérdésről van szó. Nem arról van szó, hogy egy választási vereség után valami fogást keresnek a balol dalon, és jobb híján ezt a fogást találták meg, és ezzel kívánnak enyhén szólva kellemetlenkedni. Mert nyilván mindenki tisztában van azzal, hogy egy ilyen törvényi szabályozás és ennek következményei nem lesznek többek kellemetlenkedésénél. Hiszen többszö r elmondtuk, ma is elmondjuk, hogy ma a közvéleménykutatás szempontjából teljesen indifferens az, hogy Medgyessy Péter öt éven keresztül szolgáltae és mi módon a kémelhárítást. Ma Magyarországon az a kérdés és az a releváns, hogy Medgyessy Péter miniszte relnök milyen kormányprogrammal, milyen stílusban és milyen módon irányítja az országot. Az emberek ezt ítélik meg, ezt értékelik, és önök ezt nem tudják tudomásul venni. Azt gondolom, a gyakorlati politika erről szól, erről kéne beszélnünk, és nem ilyenfa jta módosítási indítványokkal tölteni itt egymás idejét. Köszönöm szépen. (Dr. Kosztolányi Dénes közbeszól.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kosztolányi képviselő úr, most nem adtam önnek szót, hanem Demeter Ervin következik kétperces felszólalássa l. Parancsoljon! Megadom önnek a szót. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A végén kezdjük, hogy mi az elsődleges kérdés. Valóban az az elsődleges kérdés, ebben egyetértünk államtitkár ú r, hogy Medgyessy Péter milyen program alapján és hogyan kormányozza Magyarországot. A parlamentben a viták alapvetően erről szólnak. De érkezett a parlamenthez egy törvényjavaslat, amiről eddig azt hittem, hogy mind a két oldal úgy ítélte meg, hogy szabál yozásra van szükség. Mind a két oldal. Nem voltam itt, amikor talán azon ment a vita, hogy ki nyújtott be előbb, ki nem, de az én olvasatomban teljesen egyértelmű volt, hogy mind a két oldal, a kormánypárti oldal és az ellenzéki oldal is szabályozást tarto tt szükségesnek. Vélhetően azért - én el tudom mondani a mi érveinket , mert kiderült, hogy a jelenleg hatályos ügynöktörvény nem vagy nem jól működik. Mert ahelyett, hogy kiszorítaná a politikai közéletből
