Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
3288 Valóban, azt mondja államtitkár úr, hogy mi új köröket akarunk betenni ebbe az átvilágítási körbe. Vannak új elemei a mi javaslatunknak, ezek az MSZMP vezető tisztségviselői, azonban az önök javaslatában vannak olyan elemek, amelyeket a jelenlegi hatályosból próbálnak kivenni, ezért azt újnak nem mondanám, hanem csak megerősítésnek. Vajon mi az oka annak, hogy az '5657ben karhatalmi alakulatban szolgálatot teljesítőket kivesz ik a körből? Vajon mi az oka annak, hogy azokat is kiveszik, akik ezeket a tisztességtelen módon gyűjtött információkat felhasználják? Nyilván azért, mert kellemetlen a számukra, mert több, jelenleg a Szocialista Párt padsoraiban ülő képviselőt érint, a mi niszterelnöktől egészen széles körben. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Wiener György, a Szocialista Párt képviselője. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Demeter Ervin Képviselő Úr! Csak látszólag nem azokról a módosító indítványokról beszéltem, amelyeket ön ismertetett. Tudniillik egyetlen értelme van annak, hogy az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagjait ellenőrz és vagy átvilágítás alá vessük: az, hogy utána őket el akarjuk tiltani a közszerepléstől, közfunkciók betöltésétől, hiszen - mint erre például Tóth András képviselőtársam is utalt, s a korábbi vitaszakaszban, az általános vitában én is hoztam fel erre péld ákat - mindenki előtt ismert vagy megismerhető, hogy kik voltak ezen testületek tagjai, kik vettek részt ezen intézmények munkájában. Tehát amikor az ön javaslatait alkotmányellenesnek nyilvánítottam, akkor ezt kiterjesztettem azokra a módosító indítványok ra is, amelyek a közvetlenül az alaptörvénnyel szembenálló indítványokat meg kívánják alapozni. Kitérnék nagyon röviden arra is, hogy mi is annak a konszenzusnak a lényege, ami 1994 és 2002 között a politikai pártok között fennállt: az ennek a konszenzusna k a lényege, hogy nyilvánosságra kell hozni az érintettek nevét. Az, hogy előzetesen megléphetik azt, hogy visszavonulnak, és ezáltal mentesülnek a nyilvánosság alól, ugyan a törvényjavaslatban nincs benne, de ma is adott ez a lehetőség, mert tudják azt, h ogy kikre fog kiterjedni a tényfeltárás, és ma lemondhatnak a funkciókról különféle okokra, ürügyekre hivatkozva. Tehát ez a lehetőség adott. Mind a két elképzelésnek, mind a '94esnek, mind a 2002esnek az a közös jellemzője, hogy a szankció nem más, mint a nyilvánosság. Mert az, hogy az átvilágító bírák valakit felszólítanak lemondásra, nem szankció, hiszen az égvilágon semmiféle jogkövetkezménye nincs. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Nyitray Andrásnak , a Fidesz képviselőjének megadom a szót. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Wiener Képviselő Úr! Én már csak önnek címzem szavaimat. Igazából itt a vita későbbi folyása során értettem meg az önök álláspontjának mérhetetlen cinizmusát. Az ugyanis, hogy önök a közhatalmat gyakorlókra szűkítik ezt az egész, semmit nem érő, mert semmilyen következménnyel nem járó procedúrát, és ezenközben - és a cinizmus igazi lényege ez - a közvéleményt befolyásolókat teljességgel kivonják ez alól, uraim ez a következő követke zménnyel jár: önök azokat fogják majd valamilyen módon megejnyeejnyézni, akik már ott ülnek azokon a helyeken. Nem előre és nem utólagos következménnyel - következmények nélkül, utólag! És mit tesznek közben? Szépen mentesítik azokat mindenféle átvilágítá s alól, akik utána készséggel és örömmel fogják ezeket az