Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH IMRE (Fidesz):
3257 Ez a törvényjavaslat is a tavaly elfogadott törvény következményeként került a tisztelt Ház elé. Úgy tűnik számomra, hogy ez a törvényjavaslat megtartotta és alkalmazta a korábbi igazságügyi kormányz at által javasolt számítási módszereket az igények megítélése területén, ami most is átláthatóvá, bárki által ellenőrizhetővé teszi, részleteiben is, a vagyonvisszajuttatás folyamatát. Mindezen egyértelműség mellett mindig felmerülhetnek vitás esetek, aza z fenn kell tartani az önkormányzatok számára a bírósághoz fordulás lehetőségét is, és a fideszes képviselőtársam által is jelzett bizonytalanságok miatt ő joggal fogalmazott meg kételyeket is. Néhány meglévő problémát nem rendez ez a törvényjavaslat: péld ául mi legyen azokkal az önkormányzatokkal, amelyek 19951997 között ilyenolyan kormányzati ígéretek hatására elálltak, azaz lemondtak a követeléseikről, és így lényegesen rosszabbul járnak, mint az ígéreteknek hitelt nem adó, azaz a konfliktust vállaló ö nkormányzatok. Jogilag a problémájukat nem lehet rendezni, hiszen ha akkor lemondtak az igényükről, akkor a bíróságon sem kereshetik az igazukat. Hiába hivatkoznának arra, hogy ők kormányzati ellenszolgáltatást várva írták alá a lemondó nyilatkozatukat, ha ezt az akkori kormány csak szóban ígérte, akkor ez az ígéret ma már bizonyíthatatlan, behajthatatlan. Nem kevés az ilyen pórul járt önkormányzatok száma, a választókörzetemben is van ilyen, és valahogy rendezni kellene az ő ügyüket is. Jól ismerem Gátér t elepülés esetét - egy ilyen pórul járt, kárvallott település , vagy a választókerületemmel határos Félegyháza melletti Petőfiszállás, amely megint csak egy ilyen kárvallott település. De érdemes lenne a magam környezetéből szinte az állatorvosi ló eseténe k felhozni Bugac példáját, amely megszenvedte a korábbi kormányzati ígéreteket, és ennek következményeivel kell ma is szembenéznie. Nem ennek a törvénynek a tárgya, de ezzel rokon probléma az, hogy a mai lakossági és önkormányzati forrásokból megvalósuló g ázközműberuházások a privatizált gázszolgáltatás tulajdonosainak a magánvagyonát növelik, mindenféle ellentételezés és ellenérték nélkül. Rendezetlennek és alkotmányellenesnek tartom ezt a helyzetet, mindenképpen figyelmet kellene szentelni a mai piacgazd asági alapelveket megcsúfoló gyakorlat megváltoztatására. Mindenképpen helyeslem a törvényjavaslatot, és nagyon bízom abban, hogy a teljes rendezés is előbbutóbb megvalósul. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Dá vid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra kért lehetőséget Tóth Imre képviselő úr a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. TÓTH IMRE (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Há z! Tudjuk, hogy a rendszerváltást követően megszülető önkormányzatokkal szemben elkövetett egyik legnagyobb igazságtalanság a gázközművagyontól való sajnálatos megfosztás volt. Az önkormányzatok és a gázközművagyont létrehozók mindenképp így élték meg, his zen épp a privatizáció időszakában, az állami tulajdon súlytalanabbá tételének trendje mellett és ezzel szemben szinte kizárólag erre a közműre vonatkozóan egy olyan államosítás indult el, amely gyakorlatilag az Alkotmánybíróság jóval későbbi, nyolc évvel későbbi döntése mentén világossá vált, hogy alkotmányellenes volt, és a tulajdon szentségét nem tekintette fontos igazodási pontnak. Az előttem szóló MDFes Lezsák képviselőtársam is nézetem szerint helyesen szólt arról, hogy alkotmányellenes folyamat a má sodik rész is, amely tárgyát képezi a jelenlegi előterjesztésnek, törvénytervezetnek, hiszen itt is arról van szó, hogy egy jogos egyéni vagy közösségi tulajdon egy helytelen eljárás mentén állami tulajdonba, gázszolgáltatói tulajdonba, később pedig közism erten külföldi tulajdonba került. Éppen ezért szükséges lett volna az, ami végül is nem történt meg, hogy tényleges fizikai felmérés konstatálja azt a tényt, hogy ki, mikor, milyen értéket épített, így legalább ennek ellenértéke, még ha évekkel később is, bizonyos többletforrásokkal, kamatokkal, a