Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3229 Tisztelt Ház! Amikor a géntechnológiai törvény fellazítását - mert ez fellazítás - t ervezi a kormányzati többség, kérem, gondolkodjanak el a két idézet mondanivalóján. Valóban minden úgy van, ahogy tudni véljük, és azt eredményezi, amit várunk vagy vártunk? Valóban gátat szab a tudomány a végtelen tévedéseknek? Ha netán önöknek is nem len ne a válasz, akkor gondolkodjanak el, és óvatosan bánjanak a szavazógombokkal, hogy unokáink is hasonló formában és tartalommal legyenek még képesek erre. A tudás és a tudomány nem egy szomorú eredményét ma is látjuk, érezzük, sőt jó néhányan szenvedik is. Nehéz, legtöbbször lehetetlen megállapítani, ki és hogyan okozta a bajt, de hogy van, azt nem vitatja senki; a sivatagosodás, a globális felmelegedés és az allergia - a sor még hosszan folytatható - ma már egyre több és több embert sújt. Ehhez képest a gé nmanipuláció gyakorlati alkalmazása tizenöt éve indult hódító útjára. Ugyan még gyermekcipőben jár, de hatása máris érezhető. A kilencvenes évek második fele óta az egészségügyi, ipari és mezőgazdasági felhasználása kiterjedtnek nevezhető. Elég, ha csak me gemlítjük, hogy a világon 100 millió hektárnál nagyobb területen termesztenek genetikailag módosított növényeket. Mi lesz akkor, amikor kiteljesedik? Sajnos igaz lehet az a vélekedés, miszerint túltesz majd az összes eddigi, egyébként tudományosan megalapo zott emberi tevékenység hatásán is. Nem kell nagy jósnak lenni, hogy ez a hatás előrelátható legyen, éppen úgy, mint ahogy az is tudott, miszerint tudományos módszerekkel állították elő az élet teljes megszüntetésére alkalmas kémiai és biológiai fegyvereke t. Jó lenne kissé szerényebben és alázatosabban állni ezekhez a dolgokhoz, és ne cselekedjünk elhamarkodottan! Tisztelt Ház! Maga a törvényjavaslat EUdirektívák átvételére hivatkozik. Miközben, ahogy már említettem, nem ratifikáltunk egyezményeket, eközbe n ez a javaslat lazít, megengedővé teszi a ma még szigorú előírásokat, amelyek egyébként lehetnek határozottabbak és keményebbek is, mint az EUban. Erre van példa. A dolog érdekessége és furcsa fintora, hogy maga az előterjesztő is megállapítja, hogy a gy ors tudományos fejlődés miatt törvényi szinten követhetetlen a változás. Ezért mondom én, hogy megengedő és fellazító ez a törvény, amit mutat; példátlan nagy számú: 21 paragrafushoz 31 olyan hely, ahol külön jogszabályra hivatkozik. Mi a törvényi garancia , tisztelt képviselőtársaim? Szinte semmi. Hol van az oly sokszor emlegetett jogérzékenységük, amit annyira hangoztattak kisebb számú, más jogszabályokra hivatkozás során is? Ez nem más, mint a törvényi puhítás, gumi szabályozás, amikor más alacsonyabb jog szabályokra, rendeletekre hivatkoznak, utat nyitva ezáltal a virtuális élet kiteljesítésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindjárt az első módosításnál kiderül a téves és helytelen hozzáállás és felfogás. Ez pedig nem más, mint az, hogy természetes szervezet nek tartják a géntechnológiával módosított génállományú szervezetet is. Sok mindennek nevezhető az ilyen élőlény, de természetesnek semmiképpen sem. A természetes szervezetekre az a jellemző, hogy az élet keletkezése óta, több millió éve hordozzák genetika i állományukat, válaszokat az egyes behatásokra, és ez az állomány minden esetben természetes módon változott. Ebből a szempontból nézve több mint kockázatos egy ilyen stabil, sok próbát kiálló természetes génállományba belenyúlni mai, kétséges üzleti és k étséges eredményt adó megfontolásból. Azt pedig egyáltalán nem értem, hogy a mikroorganizmusok akkor tartoznak bele a természetes szervezet fogalmába, ha nincsenek külön nevesítve. Ezek az élőlények is, ameddig nem manipuláltuk őket, természetes szervezete k, ha nevesítjük őket, ha nem. A génállomány, mint tudjuk, természetes körülmények között párosodással, illetve rekombinációval változik meg. De akkor miért csak a mikroorganizmusokra írjuk ezt és tartják ezt az előterjesztők, hiszen ez a felsőbbrendűekre ugyanúgy érvényes? A génmanipuláció, ezt mindannyian tudjuk, nagyfokú tudományos felkészültséget és technikai hátteret igényel. Ehhez képest érthetetlen számomra az a pongyola megfogalmazás, amely szerint kis nagyságrendben végzett tevékenység az A típusú tevékenység. Itt netán nem a kísérleti körülményekre gondol az előterjesztő? A "kis nagyságrend" egyébként érthetetlen és
