Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3218 Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még va laki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Kérdezem Burány Sándor államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a köve tkező ülésünkön kerül sor. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Soron következik a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1317. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1317/17. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Szanyi Tibor államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejle sztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Mind a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, mind pedig az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tö rvényt 1998. március 16i ülésnapján fogadta el az Országgyűlés. Jelen törvényjavaslat is egymást követően tartalmazza a két törvény módosítását. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt 1998ban az Országgyűlés 90 százalék feletti támogatással foga dta el, megalkotva KözépKeletEurópa első ilyen tárgyú törvényét. A középkeleteurópai államok közül többen ezt használták fel hazai szabályozásuk alapjául. A törvény előterjesztője akkor is az agrártárca volt, mivel a géntechnológiai tevékenység szabály ozásának igénye elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszerelőállítás területén jelentkezett, ám maga a szabályozás általános, keret jellegű. Ez azt jelenti, hogy a gyorsan változó részletszabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák. Az 1998ba n elfogadott törvény két európai közösségi irányelvre épül, amelyek a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználását, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek szabad környezetbe való kibocsátását szabályozzák. A tör vény hatálybalépése óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiépítette a törvény végrehajtásához a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén szükséges alapintézményrendszert. Megalakult továbbá a 17 főből álló, géntechnológiai eljárásoka t véleményező bizottság, amely véleményével, javaslataival segíti a géntechnológiai hatóságok engedélyező tevékenységét. Létrehozásra került egy OECDrendszerű, magyar és angol nyelvű internetes adatbázis a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Köz pontban. A géntechnológiai eredet kimutatására alkalmas hatósági laboratóriumokat alakítottunk ki a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központban, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetben és az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézetben. Ezzel lehetővé, illetve egyes területeken rendszeressé vált az országba beérkező élelmiszerek, takarmányok, vetőmagvak és egyéb termékek ellenőrzése. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során
