Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3219 Magyarországot ezen a területen a jogharmoni záció és az intézményrendszer tekintetében is jól felkészültnek nyilvánították. Jelenleg Magyarországon géntechnológiával módosított növény- és állatfajta nincs termesztésben, illetve tenyésztésben. Az FVM évente öthat szabadföldi kísérletre adott ki - az Európai Uniónál egyébként szigorúbb feltételekkel - engedélyt. A törvény módosítását az Európai Közösség normáival való harmonizáció, a nemzetközi és a hazai tudomány újabb eredményei, valamint a gazdasági életben, illetve a közigazgatásban történt változ ások indokolják. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény hatálybalépése óta a terület szabályozását érintő közösségi jogszabályok nagymértékben módosultak. Az új normák lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a géntechnológiával módosított szervezet eknek és az azokból készült termékeknek az emberi egészségre, valamint a környezetre gyakorolt hatása, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követésére, jelölésére és ellenőrzésére. Ezzel összhangban módosul a magyar szabályozás törvény i szinten és a végrehajtási jogszabályok szintjén is. Az új rendelkezések közül fontos megemlíteni, hogy a módosítás elfogadása esetén a törvény az Európai Unióval megegyezően rendelkezne a humán- és állategészségügyi kezelésre használt, antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát hordozó géneket tartalmazó készítmények forgalomból való kivonásáról, amelyek az emberi egészségre, valamint a környezetre veszélyt jelenthetnek. Elnézést, hogy ilyen bonyolultak a fogalmak, de ilyen bonyolult a világ is. Az ilyen, forgalmazásra engedélyezett készítményeket 2004 végéig, a kibocsátásra engedélyezetteket pedig 2008 végéig kell kivonni a forgalomból a javaslat szerint. A törvény hatálya továbbra sem terjed ki az emberi génállomány módosítására, amely a köznyelvben rends zerint klónozásként szerepel. Az erre vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló törvény tartalmazza, egyes tilalmak pedig a büntető törvénykönyvben szerepelnek. A hatósági rendszerben nem történik változtatás, továbbra is három tárca: az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik géntechnológiai hatósági jogkörrel, emellett az engedélyezések során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jár el szakhatóságként. (15.30) Jelen törvényjavaslat változatlanul hagyja a törvény keretjellegét, mivel a biotechnológiában, ezen belül a géntechnológiában olyan gyors a tudományostechnikai előrehaladás, hogy a különböző műszaki paraméterek, határértéke k akár évente is változhatnak, melyek törvényi szinten való folyamatos követése elképzelhetetlen. Ezért ezeket a kormány, valamint az érintett miniszterek által kiadásra kerülő rendeletekben indokolt szabályozni. Az egyes szakterületekre, többek között a n övényfajtákra, a vetőmagvakra, a takarmányokra, az élelmiszerekre, az állatgyógyászati, illetve az ipari készítményekre vonatkozó speciális szabályozási elemeket az ágazati jogszabályokba szükséges beépíteni. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős előrelépés tört ént a hazai állatvédelem területén 1998 márciusában, amikor az Országgyűlés hosszas előkészítő munka után elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. számú törvényt. Ez a hiánypótló, még a környezetvédelmi tárca által beterjeszte tt kerettörvény a hatályba lépése óta eltelt időszakban a tapasztalatok szerint és a legtöbb érintett szakember, valamint a civil állatvédő szervezetek jelentős részének megítélése szerint is jól vizsgázott, megfelelt a kitűzött céloknak. A parlamenti jóvá hagyást követően a feladatmegosztásban rövid időn belül változás történt, amelynek következtében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lett a témakörért első helyen felelős tárca. Ezzel összhangban a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabá lyok megalkotásának döntő része az agrártárca hatáskörébe tartozott.
