Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3201 gazdálkodás alapját képező bevételeket illetően. Deklarálja, hogy a bevételek a ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat. A törvény rendelkezése alapján a fővárosi önkormányzat ok differenciáltan részesülnek az önkormányzati bevételekből. A bevételek négy csoportját alakítja ki a törvény attól függően, hogy ki jogosult a bevételre. A bevételek első csoportját alkotják azok a bevételek, amelyek a Fővárosi Önkormányzatot és valamen nyi kerületi önkormányzatot is önállóan és közvetlenül megilletnek. A bevételek másik csoportját az osztott bevételek képezik. Ezek részben a Fővárosi Önkormányzatot, részben pedig a kerületi önkormányzatot illetik meg. A megosztás a Fővárosi Közgyűlés hat áskörébe tartozik. A döntés előtt köteles a közgyűlés a kerületi képviselőtestület véleményét kikérni. Kötelezi a törvény a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a véleményadásra legalább tíz napot biztosítson. Tulajdonké ppen ez volt az a negatív törvényalkotás, melyben a kerületi önkormányzatok részéről úgymond tiltottá vált az egyetértési jog, hiszen a véleménynyilvánítással a Fővárosi Önkormányzat azt csinál, amit akar, hiszen csak egy pipa, hogy ezt a feladatot is elvé gezte. Semmi jogi következménnyel nem jár a döntése, hiszen nincsenek olyan garanciális kötelezettségei, amelyeket számon is kérhetnek tőle. Az 1994. évi Ötv.re vonatkozó módosítás ezt teljes egészében legalizálta számukra. Változtak ezzel a kerületeket k épviselő delegáltak küldésének sarokpontjai is, hiszen ettől kezdve nem küldhettek a Fővárosi Közgyűlésbe kerületi érdekeket képviselő embereket. (14.10) Ez a törvényi szabályozás volt az az önkormányzati autonómiát sárba tipró intézkedés, amely egy demokr atikus jogállamban nem elfogadható. Az Alkotmánybíróság 47/2001. november 22ei határozatában megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvé nyben nem állapította meg a törvény 64. § (4) bekezdésében, a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 64. § (5) bekezdése szerinti megosztásának, a kerületi önkormányzatok számára az alkotmány 44/A. § (1) bekezd és a) pontjában biztosított önkormányzati alapjog védelmének garanciális szabályait. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási kötelezettségének 2002. december 31éig tegyen eleget. Azért nem tudok egyetérteni a Bőhm András képvi selőtársam által elmondottakkal, hiszen ha az előttünk lévő törvényt fogadjuk el, akkor az Alkotmánybíróság ezen döntése nem fog érvényesülni a 2003. évben. Az Ötv. 64. § (5) bekezdése úgy ad felhatalmazást a fővárosnak, hogy az jogi kötöttségek nélkül, sz éles mérlegelési jogkörben rendelkezhet az Ötv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott bevételi források felett. Döntési szabadságának egyetlen eljárási feltétele van, nevezetesen az, hogy ki kell kérnie a képviselőtestületek előzetes véleményét. A vélemény azonban a közgyűlést nem köti, szabad belátásától függ, hogy döntése során figyelembe veszie vagy sem, illetőleg milyen mértékig veszi figyelembe. A Fővárosi Önkormányzat maga is gazdasági érdekeltséggel rendelkezik ezeknek a forrásoknak az elosztásában. A Fővárosi Önkormányzatnak ez a forrásmegosztást befolyásoló érdekeltsége magában hordozza a centralizációs törekvések érvényesülésének, a kerületi önkormányzatok önállósága csorbításának lehetőségét. Lehetőséget ad arra, hogy a kerületi önkormányzatokat az alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján megillető autonómia sérüljön. Ezért az önkormányzati rendeletalkotás körébe utalt forrásmegosztás tekintetében törvényi szabályoknak kell megteremteni azokat a garanciákat, amelyek a főváros érdekeivel sz emben a kerületi önkormányzatok alkotmányban szabályozott alapjogait védelemben részesítik, biztonságot nyújtanak arra, hogy az anyagi források hiánya a kerületi önkormányzatok feladatellátását ne veszélyeztethesse.
