Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3200 Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pettkó Andrásnak, a Demokrata Fórum képviselőjének. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam kétperces felszólalással hozzászólni a vitához, de miután megindultak a kétpercesek, én is hozzászólok. Bőhm András képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy Újpest polgármestere volt az első, aki az Alkot mánybírósághoz fordult, és nem a Fővárosi Önkormányzat, tehát a hozzászólásban szerintem ezt az időbeli sorrendet ne felejtsük el. Ez az egyik, amit szerettem volna hozzátenni. A másik: Pál Tibor államtitkár úrtól szeretném megkérdezni, hogy a Magyar Demok rata Fórum részéről ki vett részt ezen a négypárti egyeztetésen, hiszen az MDFen belül én vagyok a témafelelőse ennek a kérdésnek, és engem nem hívtak semmiféle ilyen egyeztetésre. Köszönöm a szót. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalá sra megadom a szót Pettkó Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési ké pviselőjeként, Újpest polgárainak az érdekeit szem előtt tartva, a forrásmegosztás rengetegében bolyongva többször felmerült bennem a kérdés, hogy a rendszerváltás - mely megjegyzem, az akkori gazdasági életben mutatkozó mélypont egyenes következménye volt - következtében kialakult önkormányzati rendszer miért nem tudta kezelni a helyi szükségleteket kielégítő, a szubszidiaritás elvét megkövetelő közigazgatási és lakossági szolgáltatást ellátó feladatok gazdasági következményeit. A fővárosi és a kerületi ön kormányzatok kétszintűsége a feladatok és a hatáskörök szétválasztásának rendszere az eltelt 12 évi gazdálkodás távlatából úgy ítélhető meg, hogy a kerületi önkormányzatok számára a költségvetés, a gazdálkodás törvényi szabályozása nem biztosított kellő ga ranciákat. A többségi elv alapján ugyan, a köz érdekét szolgálva, de a helyi alapjogok védelmének csorbításával - mondom mindezt azzal a lokálpatriotizmussal, mely minden, Újpestért dolgozó, küzdő ember lelkületében benne van. A forrásmegosztás törvényi sz abályozásának két felvonásáról kell beszélnünk, melyet az 199294. évekre a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény szabályozott, a 17. §tól a 20. §ig, és 1995től kezdődően a helyi önkormányzatokról szóló, többszö r módosított 1990. évi LXV. törvény szabályoz. Az 199294. évekre érvényes törvényi szabályozás szerint a megosztott bevételek köre: a magánszemélyek jövedelemadójából - az állami költségvetésről szóló törvény alapján - a települési önkormányzatokat megill ető rész; az egyéb központi adók; az állandó népesség egészéhez kapcsolt normatív állami támogatás; a helyi adókból származó bevételek. Ezt az időszakot sokkal kiszámíthatóbb, tervezhetőbb és nem utolsósorban a többség akaratát tükröző gazdálkodás jellemez te. Az 1995től érvényes szabályozás lényegében 1992től változatlanul hagyta a megosztandó bevételek körét, csupán tartalmi változást jelentett, Ennek egyik oka, hogy 1995től az állandó népesség bizonyos korcsoportjaihoz kapcsolódó normatív állami hozzáj árulások kerültek a megosztandó bevételek körébe, a másik a fővárosi igazgatási és közművelődési feladatokhoz kapcsolódó, az állandó népesség után járó normatív állami hozzájárulásnak a megosztandó bevételek köréből történő kikerülése. Az 1994. évi LXIII. törvény intézkedése alapján a fővárosi gazdálkodásra a két szintből adódó sajátosságok miatt külön szabályokat is meg kell állapítani a törvényalkotóknak. Ezeket találjuk meg az Ötv. 64. és 64/C. §aiban. Fontos rendezőelvet állapít meg a törvény az önkorm ányzati
