Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
3166 egy olyan szervezettel, az APEH szervezetével, ahol 13 ezer ember dolgozik, amelynek ismerjük a célját - adóztatással a k öltségvetési források biztosítása , tehát ennek a fontosságáról, jelentőségéről azt gondolom, senkinek nem kell szólni. Tehát itt már a bevezetőben is érzékeltetni szeretném, hogy sokkal fontosabb kérdésről van szó, amikor az APEHról és annak törvényi sz abályozásáról beszélünk, mint hogy a parlament elé dobunk egy törvényt, amelynek összesen kilenc paragrafusa van. A kilenc paragrafusban ezt a kérdést ebben a terjedelemben nem lehet elrendezni. Mi hiányzik ebből a törvényjavaslatból? Mondanék néhányat. Pé ldául az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kérdéséről, az azzal kapcsolatos feladatokról az APEH terén egyetlen szó nincs a törvényjavaslatban. Miről beszélek? Arról beszélek, hogy például már évek óta folyik a régiók kialakítása a szaktárcáknál kormányz ati szinten is. Tessék csak megnézni a Pénzügyminisztérium alatt: például a vám- és pénzügyőrség már kettő éve régiós szervezetben működik. Miért nem lehet előrelépni ebben a tekintetben az APEH vonatkozásában is? Miért nem lehet - ha már törvényt hozunk a parlament elé - előrelépni a régiók tekintetében? Régióban gondolkodunk az önkormányzatiságot illetően, régióban gondolkodunk a területfejlesztési kérdésekben, ugyanakkor az APEHnél minden marad a régiben, maradnak a megyei igazgatóságok, minden marad úg y, ahogy eddig volt, tehát nem foglalkozik vele az új szabályozás. A következő kérdés az APEH vezetésének a kérdése. Egyetértünk abban is, hogy törvényi szinten kell szabályozni - az indokolással már nem annyira. Tehát nem hiszem azt, hogy olyan mérvű és o lyan súlyú a politikai ráhatás, mint amit önök most kormánypártiként hangsúlyoznak. De ha ez olyan mérvű és olyan súlyú, akkor viszont ezt a kérdést nem így kell szabályozni. Nem úgy kell szabályozni, hogy azt mondjuk, hat évre nevezzük ki az APEH elnökét, és a pénzügyminiszter nevezi ki. Mi változik ebben a kérdésben? Az változik, hogy a törvényjavaslat ki is tér a felmentésre, és összesen annyi a változás, hogy azt mondja: a pénzügyminiszternek a felmentést részletesen indokolnia kell. Na, ilyen nem volt, hogy részletesen indokolnia kell, ez valóban egy új szabályozás, hogy részletesen indokolja. Nem mondja meg, hogy mikor, milyen esetekben lehet az APEH elnökét felmenteni, csak egyet mond meg: hogy tessék papírra vetni. Nem mondja meg, mi az, hogy részlet es indokolás. Egyébként biztosan jól jött a pénzügyminiszternek ez a dolog, hogy nem kellett részletesen indokolni az APEHelnök felmentését, hiszen ezt júniusban meg is tette, a kormányváltás után szinte az első intézkedései között volt ez. Nem hiszem, ho gy ez a megoldás, hogy az APEH elnökére azt mondjuk, államtitkári juttatásai vannak. Jó, legyen államtitkári juttatása, de akkor az államtitkárokkal kapcsolatos kinevezési procedúrát és jogi szabályozást is át kellene tenni ebbe a törvénybe! Ugyanúgy marad minden a pénzügyminiszternél - a juttatások terén az államtitkári juttatások illetik meg. Ezt senki nem sajnálja az APEH elnökétől, olyan felelősségteljes munkát végez, hogy úgy gondoljuk, ezt teljes egészében meg is érdemli. De teljesen beleillik ez a sz abályozás a pénzügyminiszternek az APEHre gyakorolt jelentős, szakmai köntösbe bújtatott hatásába, hiszen az elfogadott törvényjavaslat szerint a pénzügyminiszter a jövőben bármikor, bármely adózónál ellenőrzést rendelhet el az új szabályozás szerint, bár mikor kötelező érvényű iránymutatást adhat az APEH elnökének. Akkor most azt mondjuk, hogy az APEH elnöke legyen szakmailag önálló és független, ugyanakkor egy másik törvényben pedig jelentős beavatkozást biztosítunk a pénzügyminiszter számára az APEH tevé kenységével kapcsolatban. Úgy vélem, itt ellentmondás van. Ami az APEH elnökét illeti: véleményem szerint az ötéves közigazgatási gyakorlat és az ötéves vezetői gyakorlat mellé, ha már ezt így szabályozzuk, akkor adóigazgatási gyakorlatot is kellett volna tenni, mert ha jól értelmezem, akkor mondjuk, egy kis falu jegyzője, csoportvezetője vagy osztályvezetője, aki vezető és közigazgatási gyakorlata van, ugyanúgy lehet APEHelnök - akkor az adóigazgatási gyakorlatot is mellé kellett volna tenni.
