Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3160 egy stabilitást ad, egy nehezen mozdíthatóságot, viszont egy nagy adag függetlenséget biztosít az Adó- és Pénzügyi Elle nőrző Hivatal részére. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy befejeződjék az a folyamat, ami évek óta e szervezet munkáját kísérte: a politikai befolyásolhatóság látszata, a politikai függőség lehetősége, illetve azok a bizonyítottnak vélhető ü gyek, hogy valakik belenyúlhatnak rendszerekbe, valakik politikai megrendelést teljesítenek - megpróbálok ilyen árnyaltan fogalmazni, hisz nem gyanúsítani szeretnénk ezt a szervezetet , mert módja volt a politikának arra, hogy ezt a feltételrendszert így alakítsa. Itt különösebb vitánk tényleg nem volt a bizottságon belül, és azt hiszem, hogy az általános vitára alkalmasságnál is csak ezek a kitételek voltak, amelyeket majd kisebbségi véleményként meghallgatunk a hivatallal kapcsolatosan, ami miatt ellenzé ki képviselőtársaink nem támogatták ezt a törvényjavaslatot. Nagyobb vita volt az úgynevezett adórendőrséggel kapcsolatos szabályozás tekintetében. Mi végig, azaz amikor a törvényjavaslat megszületett, akkor is azt állítottuk, hogy ez az intézmény nem oda való. Nem oda való, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalba, amely hivatal elsősorban az önadózás rendszerének elvén működik, tehát az állampolgár tisztességét, jóhiszeműségét és fizetésre hajlandóságát tartalmazza valamennyi adójogszabályunk szabályozása és a szabályozás szelleme. Ha ez így igaz, akkor egy általános ellenőrzési funkción túl vane olyan funkciója egy adóhatóságnak a polgári demokrácia keretei között, hogy másfajta tevékenységet is végezzen, mint hogy ellenőrizzen, az ellenőrzésekben megálla pításokat tegyen, és az adózót egyszerűen csak felszólítsa a jogkövető magatartásra, ha azzal találkozik, hogy nincs jogkövető magatartás, vagy ha jogkövető magatartás van, akkor minden menjen a maga rendje szerint tovább, és békésen élnek egymás mellett: az adózó fizet, az adóhatóság pedig figyel arra, hogy fizessen az adózó. Ebbe a rendszerbe, amely normális, polgárbarát, állampolgárbarát államigazgatási szervet modellezett, durva belenyúlásnak ítéltük annak idején, hogy létrehozták az úgynevezett adórend őrséget. Jogi álláspontunk szerint, amit az Alkotmánybíróság alátámasztott, maga a rendőrségi funkció, a titkos nyomozás nem illett oda. A másik oldalról pedig sérti az önadózás elvét az, ha egy nyomozati, tehát egy rendőri tevékenységet beépítünk egy álla migazgatási szervezetbe. Mi határozottan mondjuk: az államigazgatás szolgáltató jellegű, az állampolgárokkal való együttműködésen kell hogy alapuljon, a rendészeti tevékenységet, ami ezen túlmutat, már akkor is a negáció irányába kellett volna szabályozni. Mi azt mondjuk, hogy ennek az intézménynek a megszüntetése jogos, alkotmányosan alapos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az állampolgárok érdekében történik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter úrnak, a bizottság alelnökének. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagjainak több mint egyharmada, összesen 9 képviselő ezt a két előterjesztést általános vitára alkalmatlannak tekintette, a bizottsági ülésen készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a következők miatt: Először is abból indult ki, hogy a Házszabály szerint mit kell vizsgálni az általános vita során. Azt kell vizsgálni, hogy vajon az előterjesztés, vagyis adott esetben a két törvénytervezet előírásai nem ütközneke az alkotmány, más jog szabály előírásaiba, illetőleg, hogy saját magával nincse valamilyen formában ellentétben, tehát az előírásai nem ütközneke egymásba. Nos, úgy ítélte meg 9 képviselő, hogy az első előterjesztés, tehát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalról szóló 1319. számú előterjesztés általános indokolása, vagyis az indokolása és a rendelkező része nincs egymással összhangban. Ugyanis az általános indokolás kimondja: nem engedhető meg,
